Ujváry Zoltán: Gömöri népdalok és népballadák (A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi kiadványai 8. Miskolc, 1965)

élményeik nyomán elevenítik fel az eseményeket. Az idős pásztorok elmondása szerint a betyárokkal való találkozás elkerülhetetlen volt. A betyárok a pandúrok, a csendőrök - voltaképpen a törvény elől az erdőkbe húzódtak, élelemért a pásztorokhoz fordultak, azok szállásain bújtak meg. Az ilyen kapcsolatból többnyire a pásztor is hasznot húzott. Tudnak olyan példákat, amelyek szerint egy-egy juhász falkája a betyárok „besegítésével" megszaporodott, s az értékesített juhok árán nem egy pásztor meggazdagodott. A különböző betyártörténetek a pásztori hagyományban generációról-generációra megőrződtek. Tanulságos megfigyelésem, hogy amikor a betyárnóták dalolására kerülnek, elmondanak egy-egy betyártörténetet is. Gyakran egy nóta kapcsán az eseményt lokalizálják, természetesen nem tudva arról, hogy mind a dal, mint a történet másutt is ismeretes a hagyományban más személyhez és helyhez kapcsolva. Különösen vonatkozik ez a betyárballadákra és az azokhoz fűződő történetekre. Mindezekre a balladáknál visszatérek. Megjegyzem még, hogy néhány betyárdal változatot a balladák közé is sorolhattunk volna. A népköltészeti gyűjteményekben ez a témacsoport nyújtja a legtöbb bizonytalanságot. Véleményem szerint mint erre már utaltam - a betyárokra vonatkozó költészeti anyagot a lírait és az epikust egyaránt - föltétlenül egy csoportba kellene sorolni. A pásztordalok és a betyárdalok éneklésének jelentős alkalmai a pásztorok közös mulatságai voltak. Nagy eseménynek számított a Demeter-napi (október 26.) juhászbál. A ragályiak emlékezete szerint Demeter-napkor a juhászok valamelyik társuk házánál összejöttek. Mindegyik juhász vitt magával egy vágott birkát és italt. Az idős pásztorok ezt az összejövetelt a lakodalomnál is nagyobb eseményként említik. Olykor három napig is eltartott a mulatság. Előfordult, hogy paraszt embereket is meghívtak a mulatságba. A Demeter-nap régi jeles napja a juhászoknak. Bartholomaeides Ladislaus a gömöri pásztorkodással kapcsolatban említi a múlt század elején: „A juhászok nyájaikkal egészen októberig maradnak a szállásokon és azután a számukra nevezetes Demeter-nap kö50