Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Közlemények - Mincsik Veronika: Egy abaúji parasztcsalád gazdálkodása az 1940-es években, háborús frontlapok tükrében
286 Mincsik Veronika betakarítani a csűr elé mint máskor tettük, és a szalmáját a csűrbe?115 A helye tehát a csűrben volt, az alsó oldalon, a búza előtt, hogy a „fiók megteljen szalmának’,116 117 118 119 Ezután kezdődhetett a cséplés, más néven a géplés, mégpedig Gyula gazda külön figyelmeztette Erzsikét, hogy külön csépelje a lóhereföldi árpát és az erdeit, „mert abból vetni kell”.m Hasonló tanácsot adott egy év múlva is, mégpedig, hogy a jobb árpát vegyék külön a takarmány árpától. A hordás után a földet megberenálták. Az árpa eladását 1940. szeptember végén Gyula gazda megengedte feleségének és testvérének, „ha esetleg Uc^ekaj adna elás,£ övével”.m Egy évvel később Gyula gazda olvasott egy kormányrendeletet, „mely az árpa eladására, illetve a Futurának való beszolgáltatásra vonatkozik. Szóval szeptember végéig átadott árpáért mint sörárpáért magasabb árat fizetnek, mint azpn túl? Kérte az otthoniakat, hogy nézzék meg ezt a rendeletet, és beszéljék meg Uczekajjal, és a jobb minőségű árpát szeptember végéig adják el. „Az árpát egységes minta szerint kell lekötni, nehogy a szállításnál nézeteltérés legyen”.119 István így is tett, október elejére eladta az árpát, mégpedig 100 mázsát, 30 pengőért mázsánként, és maradt még 120 mázsa. Rozs Mindössze 3 lapban említik. 1941-ben Erzsiké, Endre és István tájékoztatta Gyula gazdát, hogy az aratás a korai rozsoknál „kb. egy hét múlva”, azaz július közepén lesz.120 Ugyanez év áprilisában Endre lapjából tudhatjuk meg, hogy felszólították őket, és 2 mázsa rozst Encsre kellett vinniük. Erről bővebb információt nem tudunk. A rozs tárolásáról 1940-ben kapunk adatot: Gyula gazda utasította a feleségét, hogy amely rozs „csép alá nem megjelelő'”, a csűrbe tegyék, mégpedig a búzával ellentétes oldalra, és a tetejére is búzát. De „ha a kazal nem volna betetőzve”, akkor vigyék el a rozst mamához.121 A rozst kézzel csépelték, abból készíteték a háztetőnek valót, (a zsúpot vagy a kicskát), illetve azzal kötötték meg a kévét, hiszen még nem volt bálazsineg, és a rozs akár 100-120 cm magasságra is megnőhetett.122 Ezen kívül liszt, kenyér is készülhetett belőle, sőt, alomszalmának is megfelelő volt.123 115 KGY lapja UE részére, 1940.08.31. 116 UE lapja KGY részére, 1940.08.29.; KGY lapja UE részére, 1941.08.03. 117 KGY lapja UE részére, 1940.08.14. 118 KGY lapja UE és KE részére, 1940.09.25. 119 KGY lapja UE részére, 1941.09.17. 120 UE, KE és KI lapja KGY részére, 1941.07.11. 121 KGY lapja UE részére, 1940.08.14. 122 adatközlő: Klema Gyula, sz.: 1959. 123 adatközlő: Klema Bertalan, sz.: 1955. Zab Két helyet tudunk, hogy hol volt elvetve a zab: egyrészt volt a „szpllei zab”,124 másrészt pedig az „erdei Zab”.125 Azzal kapcsolatban, hogy mikor és milyen munkákat végeztek a zabbal, csak annyit tudhatunk meg, hogy 1941. augusztusában „egy fogadott munkás levágta a hátulsó szőlős zabot”, majd csépeltek „próbára az erdei zabból, hogy bordásra legyen a lovaknak”}2b A zab nagyon szépen fejlődött, „a tőkéken alul sfont a szilváson túl majdnem váMJ' ért, lejjebb gyengébb volt,127 de „szép tiszta” lett, és örültek neki, hogy ,jó vetőmag is lesz belőle”}2* 1941-ben a zab nagyon jól fizetett, és októberben Endre be is számolt Gyula gazdának, hogy abrak árunak adták azt el 30 pengőért. Ezen Gyula gazda nagyon „megütközött”, hiszen ő az idáig „soha egy szemet sem” adott el, sőt inkább vett.129 Erzsiké a válaszában pedig Endre sorainak az ellenkezőjét állította: „A zabról nem tudom, Endre mit írhatott neked, vagy pedig te hogy értetted, hiszen mi hogy adtunk volna el zabot, eszünk ágában sem volt. Falán annyit mi is tugyunk, hogy agt nem lehet eladni, mert az kellj”130 Repce A repce ritkán említett növény, mindössze két lapon szerepel. Nem tudjuk, hogy hol volt a repceföld, milyen lett a termés, az időjárás kedvezett-e neki vagy sem, és a repce kapcsán végzett tevékenységről is csak 1941-ben esik szó, és egyedül arról, hogy ha megszáradt, akkor kell kazalba rakni, mégpedig a repcét alulra, rá a lóherét és a berkét. István így is tett, egy kazalba tette a repcét és a lóherét. Kukorica A kukorica helyéről nem sok adatunk van, nem tudjuk, hogy hol volt a „kukoricaföld”,131 csupán azt tudjuk, hogy annak egy része „erdei kukorica”?2 1940- ben szeptember végén és október elején Gyula gazda 124 UE, KE és KI lapja KGY részére, 1941.07.11. 125 KE lapja KGY részére, 1941.08.17. 126 KE lapja KGY részére, 1941.08.17.; KGY lapja UE részére, 1941.08.18. 127 UE, KE és KI lapja KGY részére, 1941.07.11. 128 KE lapja KGY részére, 1941.08.17. 129 KGY lapja UE részére, 1941.10.09. 130 UE lapja KGY részére, 1941.11.14. 131 KGY lapja UE részére, 1941.07.07. 132 KE lapja KGY részére, 1941.09.05.
