Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 55. (Miskolc, 2016)
Közlemények - Mincsik Veronika: Egy abaúji parasztcsalád gazdálkodása az 1940-es években, háborús frontlapok tükrében
Egy abaúji parasztcsalád gazdálkodása az 1940-es években... 287 15. kép. Klema Gyula és Uczekaj Erzsébet a kukoricaföldön, 1940. november 8. (Fotó: Klema Endre, a fénykép magántulajdonban.) Endre számolt be róla Gyula gazdának, hogy „a lucerna meg semmit s. ér: a IX. 1-i orkán mind kiverte”}'1'7' Szeptember közepén a lucerna helyét felszántották. Burgonya Sajnos nem tudjuk meg, hogy a krumpliföld hol volt. 1941-ben rózsakrumpliról olvashatunk, melyet áprilisban vetettek el. Június végén kellett tölteni, és a szeptember végétől november közepéig terjedő időszakban ásták. Ezt a kepések végezték el. 1941-ben nagyon rossz volt ásni, és kevés lett, mert „sok kiromlotf’E3 A rózsakrumplit a nagypincében tárolták. A rózsakrumplin („kisvárdai rógsa”) kívül „gülbaba” és „ella” fajtákat termesztettek még.144 felhívta az otthoniak figyelmét arra, hogy „amíg nem elég érett”, ne törjék a kukoricát, ráérnek azt törni, „amíg kint lehet tartan?’, hiszen arrafelé is egészen zöld még s éretlen.133 1941-ben Endre számolt be bátyjának a kukoricatermésről, melyben leírta, hogy a vihar a kukoricákat (a napraforgókkal együtt) „majdnem mind leterítette, de nagy kár ebből sem lesg Csupán ag erdei kukoricának árt, mert már eddig is ették a borgok, most meg egésg laggijuk lesg Pedig másképp sgép lennel’™ A kukorica tárolása, a góré nem kerül szóba, csak az, hogy a csutka a padláson van — ezt esős időben kell letakarítani.135 Lucerna A lucerna a cerkónál, a porta helyen, a réten, az utajon és a léniánál volt elvetve. Július elejétől „ha kegd virítaná’ kaszálják136 a lucernát, mely augusztus végére „már egésgjól” szárasodott,137 s ekkor már sietni kellett a kaszálással, „mert nagyon elvénül és nem lesg belőle jó takarmány”,138 majd pedig a Templomhoz hordták. Szeptember elejére sikerült is lekaszálniuk „aporta helyen és a réten is”.m 1940-ben írta Gyula gazda, hogy a cerkónál ahol megfelelő, kaszáláskor hagyjanak magnak valót, 1941-ben pedig úgy írta Erzsikének, hogy „magnak valót jól meg kell négni ahol legmegfelelőbb és többet a múlt évinél’f0 Erre „agt mondja István, hogy a porta helyén nagyon be van dőlve, ma be is kasgálták, a cerkónál semmi jó. Agt mondja hogy majd ag utajon megnégi”.141 Ebben az évben a termés azonban nem volt jó, Bükköny A bükköny nagy tömegű friss zöld takarmánynövény,145 melyet az árpával vegyesen vetettek a tehenek és a lovak részére. A virágja megköti a levegő nitrogénjét, a gyökérzete pedig bolyhos, gumós, így felért egy műtrágyázással.146 1940- ben a malomparton lévő és a szőllői, egy év múlva pedig a cerkóparton, és a szilasban147 lévő bükkönyről olvashatunk. Hogy mikor milyen munkákat kellett végezni a bükkönyföldeken, a lapok alapján szépen nyomon követhetjük. Júliusban „a bükönyt le kell kasgálni”,148 és kaszálás után szárítani. Augusztusban a bükkönyföldet meg kell berenálni, majd felszántani, szeptemberben pedig megforgatni és ha alkalom adódik rá, megszántani. 1941- ben bár István arról számolt be Gyula gazdának, hogy „rengeteg van rajta, lesg vagy 6 sgekérreP’,149 Erzsiké panaszkodott férjének, hogy „a bükönyök is úgy meg vannak dőlve, hogy alolról romlik, nem tudom, milyen 133 KGY lapja UE és KE részére, 1940.09.21. 134 KE lapja KGY részére, 1941.09.05. 135 KGY lapja UE részére, 1941.07.07. 136 KGY lapja UE részére, 1940.07.05.; 1940.08.23.; 1941.07.07. 137 UE lapja KGY részére, 1940.08.23. 138 KGY lapja UE részére, 1940.08.23. 139 UE lapja KGY részére, 1940.09.02. 140 KGY lapja UE részére, 1941.07.07. 141 UE lapja KGY részére, 1941.07.10. 142 KE lapja KGY részére, 1941.10.06. 143 UE lapja KGY részére, 1941.11.14. 144 adatközlő: Klema Gyula, sz.: 1959. 145 adatközlő: Klema Bertalan, sz.: 1955. 146 adatközlő: Klema Gyula, sz.: 1959. 147 UE lapja KGY részére, 1941.07.10. 148 KGY lapja UE részére, 1940.07.09.; 1941.07.05.; 1941.07.07.; UE lapja KGY részére, 1941.07.10. 149 KI lapja KGY részére, 1941.07.15.
