Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Művészettörténet - Hajdú Ildikó: Vákár Tibor Miskolcon
Vákár Tibor Miskolcon 533 9-10. kép. A Diósgyőri vár az 1950-es évek elején. (Fotó: Vákár Tibor. HÓM MGT 2010.4.1-310) Fig. 9. The Castle of Diósgyőr in the early 1950s (Photo by Tibor Vákár) az új múzeum terve a közeljövőben realizálódjék.” — olvasható a Múzeum 1954 és 1963 közötti időszakáról készült beszámolóban.18 Az a rövid idő, amelyet végül Vákár Tibor Miskolcon töltött, nem volt minden esetben elég ahhoz, hogy a tervek kilépjenek az elképzelések, ötletek világából a valóságba és elinduljanak a megvalósulás útján. Látványosabb, tartósabb sikereket lehetett elérni az új tervek létrehozásával szemben a régi megőrzése terén, melynek eredményeként végül Vákár Tibornak a Színház mellett a vár esetében is sikerült olyan pozitív változási folyamatokat generálni, amelyek később nélküle is fenn tudtak maradni. DIÓSGYŐRI VÁR Különösen izgalmasak Vákár Tibor hagyatékában azok az anyagok, amelyek a Diósgyőri várhoz kapcsolódnak. A megmaradt fotók, Diósgyőrt és a várat bemutató tanulmányok ma már kordokumentumok. Vákár Tibor és Zsadányi Guidó úttörő munkájával19 * vette kezdetét a 18 A vidéki múzeumok rangsorában a 9. legnagyobb gyűjteménnyel bírt ekkor (HÓMÉ 1964, 248). 19 Lásd jelen kötetben HIDEG Ágnes tanulmányát Zsadányi Guidó munkásságáról. vár megmentése, és vált Miskolc városának is egy olyan identitásformáló, turisztikai jelképévé, amely ma is a kiemelt fontosságú fejlesztési tervek középpontjában áll. A vár Miskolc részévé, kulturális elemévé vált, ugyanakkor a fennmaradt iratok, rajzok, tervrajzok, alaprajzok és fotók a műemlékvédelem fontosságára is felhívják a figyelmet. Mindarra, amely nélkül még ha egy műemlék új feladatokat, funkciót is kap, nem alakulhat át olyan mértékben, hogy azzal a régi, autentikus külső megjelenése, és ezáltal maga a történelmi értéke vesszen el. Hogy ez mégis megvalósulhasson, szükség volt a turisztikai nézetek támogatására, hiszen a vár megőrzésében, állapotának megmentésében kulcsfontosságú volt az a városi elképzelés, amely a Diósgyőri vár erőteljesebb városképi érvényesítésére, illetve a Miskolc-Lil- lafüred autóútba való bekapcsolásra törekedett. Ahogy Gerő László fogalmazott, a „mellette levő fürdő és a megszüntetett kőbányának szabadtéri színpad céljára felhasználása, az egykori széles víztükör rekonstrukciója Vákár Tibor tervei szerint szintén szép példája a városrendezés és műemlékvédelem összefonódásának, egymásra utaltságának és kölcsönösen pozitív lehetőségeinek” (GERŐ 1960, 40).
