Csengeri Piroska - Tóth Arnold (szerk.): A Herman Ottó Múzeum évkönyve 54. (Miskolc, 2015)
Művészettörténet - Hajdú Ildikó: Vákár Tibor Miskolcon
534 Hajdú Ildikó 11. kép. Az egykori várudvar Vákár Tibor tervei szerint (HÓM HTD 2014.31.1-50) Fig. 11. The castle’s former bailey, based on the plans of Tibor Vákár 12. kép. Terv a lovagteremről (HÓM HTD 2014.31.1-50) Fig. 12. Flan for the Knights’Hall A korábbi levéltári, történeti kutatások tehát kiléptek az írás világából és a régészeti kutatásokkal együtt a vár térbeli megjelenésének, elképzelt átalakulásának, a várról folytatott vizuális tervek alapjaivá váltak. Vákár Tibornak a várért tett munkássága azért is különösen fontos, mert ő kísérelt meg először a várról olyan építészetileg is helytálló rekonstrukciós tervet és látványterveket készíteni, amelyek az akkori kutatási állapotok szerint a legpontosabbak voltak. Hogy a tervek helytállóak legyenek, nélkülözhetetlenné váltak a régészeti kutatások, amelyet épp a várnak 1953-ban megindult műemléki gondozása tett lehetővé (KOMÁROMY 1961, 3). Védelmére — ahogy az a Műemléki és Város- rendezési Bizottság jegyzőkönyveiből is kiderül - nagy szükség volt, hiszen „a vár mai elhanyagolt állapotának az az oka, hogy 1930 óta nincs gazdája, mert ekkor, mint erdészeti célt szolgáló létesítmény töröltetett az erdészeti leltárból.”20 A vár tervei azonban nemcsak magára a középkori maradványokra irányultak, hanem az egész környezet figyelembe vételével készítette el azokat Vákár. A tárgyalások során így felvetette egy szabadtéri színpad gondolatát is, amelynek helyéül a vártól délkeletre levő elhagyott kőbányát javasolta. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint ezen egyeztetések során vetődött fel először a vármúzeum létrehozásának terve is. 1954-ben újabb fordulat következett, mely számos megkezdett utat, tervet elsöpört, új irányokat jelölve ki emberek, városok életében, tervek, elképzelések megvalósításában. Ez az az év, amikor Sztálin halálát követően, Hruscsov hatalomra kerülésével, a korábbi politikai ideológia, építészeti irányultság és ezáltal minden addig megkezdett folyamat elutasításra kerül. A XX. kongresszuson elhangzott „hruscsovi beszéddel” a szocialista realizmus az építészeti sikertelenségek bűnbakja lesz (LAMPEL 2003), visszatér a modernizmus és megjelenik a panel-technológia elődje, a blokkos építkezés. Átalakulnak az intézmények, és még a társadalmi kapcsolati hálók is. Mindezek Vákár Tibort sem kerülik el, s a Városépítési Tervező Vállalatnál végrehajtott szervezeti változtatásokkal egyik pillanatról a másikra ismét visszahelyezik a fővárosba, mellyel együtt fokozatosan enyhült az ellene irányuló politikai nyomás is” (VÁKÁR 2013, 27). Ettől kezdve azonban „a diósgyőri vár környékének rendezésének tervével és egyéb miskolci városképi és műemléki feladatokkal nem foglalkozhat.”21 Ez a döntés mélyen érintette a városban élő és dolgozó kollégákat. Bár Vákár Tibor csak rövid ideje dolgozott Miskolcon, a kialakult szakmai kapcsolatai részben baráti kötelékekké alakultak. Emellett mindenki tisztában volt vele, mennyire fontos, hogy a terveket 20 HÓM HTD 69.5.70,2014.31.1.1953. augusztus 22-i jegyzőkönyv 21 HÓM HTD 75.681.1.2. 1954. április 24-i jegyzőkönyv
