A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Történettudomány - Veres Gábor: Magyarország 20. századi történelmének vetületei egy értelmiségi karrierben. Nemess Aladár (1890-1956) borsodnádasdi gyárigazgató-főmérnök
Magyarország 20. századi történelmének vetületei egy értelmiségi karrierben 297 szerűsítik a gyárakat és átalakítják a termelési profilt. Nádasdon a finomító berendezéseket lebontották, majd durva- és finomlemez gyártására rendezkedtek be, melyekhez ónozó és horganyzó üzem társult. A lemezónozás új technológiájához jól értő mérnököt Németországban találtak. Ekkor hívták meg a Saar-vidékről, Dillingenből Quirin Lajost, aki 1881-től 1908-ig vezette a gyárat (Bárczy 1959, 88). A család férfitagjai szép karriert futottak be a magyarországi vaskohászatban. Quirin József 1920—1939 között volt nádasdi gyárigazgató. Tőle is magasabbra ívelt Dr. Quirin Leó pályája, aki mindössze három esztendős volt, amikor apja a nádasdi gyár élére került. Az egri ciszterci gimnázium elvégzése után, Selmecbányán vaskohómérnöki, a budapesti tudományegyetemen „vegyésztudori” oklevelet kapott. Mint műszaki gyakornok lépett be a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt-hez, ahol 1907- től az Ozdon épülő nagyolvasztók főmérnöke, majd az üzembe helyezés után vezetője volt. 1934-től, már Budapesten a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. műszaki igazgatója, majd négy év elteltével vezérigazgatója lett.1 Több általam kutatott műszaki értelmiségi családnál hagyományozódik generációkon keresztül a „mesterségbeli tudás”. A fent említett Quirin Lajosnak az édesapja is vasgyári gondnok volt Németországban. A dolgozatban vizsgált Nemessek felvidéki cipszer (szepességi szász) eredetű család.2 Nemess Ferenc Béla kőszénbánya altiszt volt, aki előbb Gölnicbányán, majd az Qzd melletti Bánszálláson térmesterként dolgozott haláláig. Fiai közül Ferenc fiatalon meghalt, Béla Selmecbányán erdőmérnökként végzett, majd kalocsai érsekség erdőigazgatója volt. János volt az, aki bányatisztként is dolgozott. A családban a legkisebb fiúgyermek volt Nemess Aladár, ő az elemi iskolát Sajóvárkonyban, a „Polgári Fiú-Iskolát” pedig Dobsinán végezte, jeles eredménnyel. Ezt követően vették föl a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolába, ahol 1908 júniusában kapta meg végbizonyítványát gépészeti szakon. Szeretett volna még továbbtanulni, de édesapja halála miatt erre már nem volt anyagi lehetősége. Ezt követően helyezkedett el a „Rimánál” és annak különböző gyáregységeinél dolgozott. 1908—1909-ben az Ózdi Kohónál Quirin Leó vezetése alatt, 1909—1911 között a Hernádvölgyi Magyar Vasipari Rt Korompai vasgyárában, 1911—12-ben a Salgótarjáni Acélgyárban, 1912—14 között újra a 1 Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944. 288. Édesapja Francius Adalbertus Nemess (Nemess Ferenc Béla), született: 1855, Gölnic (Szepes megye); elhunyt: 1909, Bánszállás. Édesanyja Theisz Dorottya, született: 1959, Szepesremete. Felvételi levél. j c t (/t. </ Értesítjük, hogy társulatunk kötelékében----------................................ minőségben alkalmazzuk s szolgálattétel végett r A AgéiádtM osztottuk be. Tartozik ennélfogva a megnevezett -35? hivatalnál a további utasítások vétele végett .......... ...... j elentkezni, a mikor is fizetésének folyóvá tétele végett intézkedni fogunk. Járandóságait 6, állapítjuk meg s a szolgálati viszony felbontására nézve kölcsönösen 3 havi felmondási időt kötünk ki. , f V/ a iumí&Mw í mcuytj« <>«n>» karsnpai vw- 6» Méliyir* 2. kép. Felvételi levél a korompai gyárba, 1912. Wild 2. Amteilungsurkunde der Fabrik von Korompa, 1912 Korompai Vasgyárban. 1914-től Borsodnádasdon a társulat lemezgyárában 1914—17-ig műszaki rajzoló, 1918-21-ben segédművezető, 1922—27 között művezető, 1928—31-ig művezető mérnök volt (1—2. kép). Munkája során önálló gépészeti és építészeti munkákat is végzett, melyet bemutatva folyamodott a Mérnöki Kamarához tagsági kérelemmel. Ezt az tette lehetővé, hogy 1923-ban új törvényt alkottak a Mérnöki rendtartásról,3 melynek 70. §-a a kamarai tagságot mérnöki képesítés nélkül is lehetővé tette azok számára, akik a jelentkezéskor igazolják, hogy valamelyik hazai felső ipariskola elvégzése óta legalább nyolc éve fejtenek ki mérnöki természetű munkásságot és ezen a területen vezető állást töltenek be. Az új jogszabály szerint kapott kamarai tagságot 1928-ban (3. kép), és ezzel együtt művezető mérnöki kinevezést a borsodnádasdi4 gyárban, Quirin József igazgatótól. 3 1923. évi XVI1. törvénycikk. 4 A település 1903-tól viseli a vármegye nevét, megkülönböztetésül a történelmi Magyarország területén lévő többi Nádasd nevű településtől.
