A Herman Ottó Múzeum évkönyve 52. (2013)
Történettudomány - Veres Gábor: Magyarország 20. századi történelmének vetületei egy értelmiségi karrierben. Nemess Aladár (1890-1956) borsodnádasdi gyárigazgató-főmérnök
298 Veres Gábor Budapesti iiérnöki Kamara 4701/1928, á Kamara tagjai sorába felvételének jogerőre emelkedésével kapcsolatban tudatjuk, bogy a mérnökök törzskönyvébe //U-C tételszám alatt jegyeztetett be. .. ff.. .{AM...szdfnu arcképes igazolványát valamint C kamarai nyomtatványokat mellékelten megküldjük. Budapest, 1928. évi junius höf£< 3. kép. A Mérnöki Kamara bejegyző határozata Bild 3. Der Beschluss %ur Eintragung in die Ingenieurkammer AZ ÉRTELMISÉGIEK A BORSODNÁDASDI GYÁRTELEPEN AZ 1920-30-AS ÉVEKBEN A kor falvakban élő értelmiségét általában a tanítók, orvosok, plébánosok adták. A „Rima” új települést hozott létre Borsodnádasd község határában, ahol a vasas és bányászati tevékenység révén nagy számban éltek műszaki értelmiségiek. A vasmű társaság településein szigorú társadalmi tagolódás szerint éltek, melyet a kutatások a kasztrendszerekhez hasonlónak találtak (Szabó é. n., 162), ahol alul a munkások, középen az altisztek, a hierarchia csúcsán pedig a vezető tisztségviselő, értelmiségi kar állott. A bányászat, vaskohászat veszélyes üzemek. A folyamatosan bővülő gyárakban a munka összehangolt, biztonságos és precíz elvégzését csak pontos munkaszervezéssel és az ennek betartását felügyelő szigorral lehetett biztosítani. Ezért a vasmű társaságnál az üzemek szervezete a 19. századtól a 20. század közepéig a katonai alá-fölérendeltségi viszonyokhoz volt hasonló, mely természetesen a fizetésekben is érvényesült. A sajátos tagozódás a településeken is tükröződött, hiszen a javarészt messzebbről érkező munkaerő számára épített új településeken, településrészeken mindenki a beosztásának megfelelő lakást vagy házat kapott. Borsodnádasdon a gyárigazgatói lakástól nem messze lakott több vezető tisztségviselő, így Nemess Aladár és családja is házasságkötését, illetve művezető-mérnöki kinevezését követően (4. kép). Az épületet ebben az időben két család lakta: Nemess Aladárék szomszédjában Sáfár doktorék éltek. A vezető tisztségviselők számára épült a Kaszinó (Műszaki Klub), ahol a szórakozási lehetőség mellett műszaki könyvtár is rendelkezésre állt. Szélesebb társadalmi kör művelődését, szórakozását szolgálta az 1894-ben alakult Olvasó Egylet, itt könyvtár és 1916- tól mozi is működött, ahol 1930-tól már hangosfilmet is vetítettek. A „Rima” a felső tónál strandot is létesített (6—7. kép). A gyár vezető tisztségviselőinek „munkaidőn túli” kapcsolattartását is írott és íradan szabályok vették körül. Gyakran keresték egymás társaságát. Megszólításuk „nagyságos úr” és „nagyságos asszony” volt, melyeket
