A Herman Ottó Múzeum évkönyve 50. (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - HAZAG Ádám: Kékfestő műhelyek Északkelet-Magyarországon

Kékfestő műhelyek Északkelet-Magyarországon 357 3. kép. Vászonfestő-kékfestő minta elszórt levélmintával. Szélesség: 22 cm, Magasság: 24,5 cm. (HOM. TGy, 53.613.18.) Fig. 3. Wood-block of blue dyeing with scattered leaf-Figure. Width: 22 cm, Height: 24,5 cm. (HOMMaterial Collection, 53.613.18.) mesterei csak később csatlakoztak a társulathoz. A magyarországi festőipar lépést tartott a kézműipar közép-európai fejlődésével, így a 16. század végére, valamint a 17. század elejére a szakma megérett a céhalakításra. A sziléziai Boroszló főcéhe, amely hathatósan terjesztette ki befolyását az észak-magyarországi területekre, valószínűleg a 16. és 17. század fordulóján alakult, s kezdetben csak jóváhagyása mellett működhettek a festő céhek a Magyar Királyság északi régiójában. A szabad királyi városok azonban próbáltak függetlenedni a boroszlói befolyástól, így Eperjes, Késmárk és Lőcse is önállóságára törekedett. Míg az előző két város a bécsi festőcéhektől remélte önállóságát, addig Lőcse városa királyi privilégium elnyerésében reménykedett, melyet 1715-ben kapott meg III. Károly megerősítésével (DOMONKOS 1981,12). Az igények növekedése, valamint a festő céhek szaporodása következtében, az előállított késztermékek ára a 18. század első felében egyre inkább csökkent, ennek letörésére 1737-ben Késmárk festői határozatot hoztak, melyben meghatározták, hogy a környező városokba mennyi és milyen jellegű festett kelmét szállíthatnak. Az észak-magyarországi terület ellátását célozva, Tállyára, Miskolcra, Tokajba, Sátoraljaújhelyre, Szikszóra 1000 rőf nyers, illetve festett kelmét szállíthattak, s ennek nemcsak mennyiségét, hanem eladását is igen szigorú feltételekhez kötötték. A késmárki céhes határozat az első írásos forrás, amely nagy mennyiségű festett kelme északkelet-magyarországi szervezett kereskedelméről szól (DOMONKOS 1981,21). A festőcéhek magyarországi elterjedése európai történelmi folyamatokkal is magyarázható, a 17. századi vallásüldözések elől sok mester menekült Franciaországból, majd to-