A Herman Ottó Múzeum évkönyve 49. (2010)
KÖZLEMÉNYEK - Csíki Tamás: Egy parasztgazdaság piaci kapcsolatai a 19. század második felében. Kertész István naplója alapján
porulatot a vásárokban értékesíti, illetve hizlalásra vesz malacokat, ami az árak állandó nyomon követését, kalkulációt és a kínálkozó kedvező lehetőségek gyors felismerését és kihasználását igényelte. 1885. február 4-én pl. Tornán vásárolt „1 éves ártány malacot" 7 forint 20 krajcárért (előtte Szendrőn tájékozódott, de az árakat ott magasnak tartotta), február 15-én egy ugyanilyen malacot a falujában Jakab Mihálynétól csupán 5 forintért, majd az egyiket féléves hizlalás után 20 forintért értékesítette. Mit tudunk meg a gabonafélék, mindenekelőtt a búza értékesítéséről? Az első eladást a naplóíró 1877 áprilisában rögzíti: Vadas József vitt két véka búzáját Meczenzéffe (5 forint 85 krajcárt kapott érte). 1 0 1888 szeptemberében az édesanyja megbízásából ad el Szentpéteren „három métert" (q-ját 6 forint 40 krajcáron), novemberben pedig Vadassal megy szintén Szentpéterre: „11 méter búzát vittünk, egy méter az enyém volt, adtuk 7 forinton osztrák értékbe". Az önállóan gazdálkodó Kertész tehát hosszú ideig nem tud gabonát eladni, s bár a '90-es években a piacra vitt mennyiség növekszik (1890-ben 3 köböl búza, 2 köböl rozs, 1 köböl árpa, 5 és fél köböl zab, '93-ban 4 köböl, '95-ben 2 q és 2 köböl búza"), ez nyilvánvalóan a terméseredmények ingadozásainak függvénye (az egészen gyenge 189l-es vagy '97-es években nincs eladás). Ugyanakkor egyre gyakoribb a naplóban a gazdaság hozamainak és ezzel összefüggésben a gabonaárak nyilvántartása, s a naptári évek végén való összegzése. Az 1897-es évről pl. azt jegyzi fel, hogy „gyakran esett az eső, az össz élet termés kereszt számra bőven volt, de nem fizetett, legfeljebb 2 vékát adott egy kereszt búza, és volt olyan is, ami egy vékát sem adott. A zab sok helyen még a magját is alig adta meg, és ennek következtében az élet ára annyira felment már az aratás utolján, hogy a búzáért fizettek mázsájáért 12 és 13 forintot, a gabona pedig 8 forinton is feljebb kelt." (Sőt a gazdának van információja a pesti gabonaárakról is, és fontosnak tartja azokat feljegyezni: „december 21-én az 1900-ik évben a búza ár méter mázsájáért fizettek 7 forint 30 krajcár.") További szembeötlő, a naplóban jól nyomon követhető változás, hogy Kertész mind nagyobb gondot fordít a kenyérgabona müvelésére. Ezeket a földeket trágyázza, boronálja és gordonyozza a leggyakrabban, majd rendszeresen műtrágyát vesz, emellett Vadas József konkolyozó gépét (triőr) használja, aminek következtében egyre több búzát takarít be: 1900-ban és '901-ben 16 q-t, 1902-ben 22, '903-ban 25, '906-ban és '908-ban 28, 1909-ben 30, 1912-ben 50 q-t. (Ehhez hozzájárult, hogy a század első éveitől Kertész a búzát már gőzcséplővel csépelte.) S ez nem csupán az eladható tételek növelését tette lehetővé (1903 októberében 3, '904 novemberében 4 q búzát ad el a szepsi gőzmalomnak 7, illetve 6 forint 20 fillér egységáron), hanem piaci kalkulációt és bizonyos kockázatvállalást is. 1907. május végén, még a betakarítás előtt rögziti, hogy a búza ára „a nagy szárazság miatt 14 koronáról 21 koronáig emelkedett május havában", s ő is csak 18 q-t (az előző éveknél kevesebbet) tud betakarítani. Ugyanakkor további áremelkedésre számítva kivár, s csak 1908 januárjában ad el Brün Mór szendrői kereskedőnek 5 q-t 24 korona (12 forint) egységáron, ami az 1906-os őszi áraknak éppen a kétszerese. S ez ismétlődik a kö10 1 kassai köböl (4 véka) kb. 93 kilogramm búza. 11 A naplóíró ezekben az években vegyesen használja a hagyományos űrmértéket és a piaci árak követésére alkalmasabb q-mcnnyiségct, pár év múlva viszont egy sajátos megosztást figyelhetünk meg. A családja számára szükséges adagokat továbbra is vékában adja meg: 1902-ben pl. „5 vékányi búzát őröltem kenyérnek" (feltehetően a saját fogyasztás megszokott mértékét így tudja kalkulálni), miközben a piacra vitt hányadot már következetesen q-ban fejezi ki. Hasonlóképpen, az 1892-cs valutareformot követően az árakat, valamint a bevételeit és a kiadásait több évig felváltva, forintban, illetve koronában adja meg. 554
