A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Bodnár Mónika: Torna megye görög katolikus falvainak néprajzi képéhez

TORNA MEGYE GÖRÖG KATOLIKUS FALVAINAK NÉPRAJZI KÉPÉHEZ BODNÁR MÓNIKA A történeti Torna vármegye Magyarország legkisebb vármegyéje volt. Az utóbbi években megnőtt iránta az érdeklődés, több publikáció is foglalkozik a térség történetével és kultúrájával. Gondolok itt többek között elsősorban Sárközy Sebestyén, Pozsgai Péter és Rémiás Tibor munkásságára. Torna megye nem tartozik a korai, közvetlenül a honfoglalás utáni évszázadban létrejött megyékhez. Mint Györffyre hivatkozva Pozsgai Péter is megjegyzi, a Zólyomtól Ugocsáig terjedő összefüggő erdőség a 12. századig nagyrészt lakatlan volt. E terület fokozatos benépesedése nyomán a 13. század utolsó harmada és a 14 század első harmada közötti időintervallumban kilenc vármegye (Zólyom, Turóc, Liptó, Árva, Szepes, Torna, Sáros, Bereg és Ugocsa) jött létre.

1 Különböző nemzetiségek mellett többek között görög katolikus rutének is megtelepedtek itt az elmúlt évszázadok folyamán. Sárközy Sebestyén A történeti Torna megye településtopográfiája a kezdetektől a 18. század elejéig című munkájában megállapítja, hogy a megye a 17. század végére szinte teljesen elpusztult, gyakorlatilag elnéptelenedett, üres falvakból állt. Ezt az állapotot tetézte Sobieski lengyel király „lengyeljárása", valamint az 1710-11. évi pestisjárvány. Az 1715 és 1720. évi országos összeírások még a pusztítások utáni állapotot rögzítették, de az 1720-as évektől nagyarányú betelepítések adtak új lendületet a megye településeinek újjáéledéséhez.

2 Az általa felsorolt 62 településből jó néhány elpusztult, egyiknek-másiknak a lokalizálása is nehézségekbe ütközik. Torna vármegyéhez 1881-ben, amikor úgymond véglegesen összevonták Abaúj vármegyével, 42 település tartozott. Ezek közül 7 települést Gömör-Kishonthoz csatoltak.

3 Napjainkban a 42-ből éppen a fele, 21 található Magyarország, 21 pedig Szlovákia területén.

4 A 42 Torna megyei településből hármat az elmúlt évszázadok viharai okozta elnéptelenedést követően görög katolikus rutén telepesekkel népesítettek be. Ezek közül kettő - (Áj)Falucska vagy Hacsava és (Torna)Horváti - Szlovákiában, Totnabarakony pedig Magyarországon található. Ha összegyűjtjük és összevetjük a jelzett településekre vonatkozó szakirodalmi adatokat, bizony nagyon sok ellentmondást fedezhetünk fel bennük. 1 Pozsgai P, 2007. 47. 2 Sárközy S., 2006. 11. 3 Seresné SzegőfiA., 1983. VIII. 4 A mai Szlovákiában található a fentebb említett 7 Gömörhöz csatolt település (Dernő /Drnava/, Hárskút /Lipovnik/, Kovácsvágás /KováöovaV, Lucska (Luőka/, Barka /Bôrka/, Borzova /Silická Brezová/, Szilice

/Silica/), valamint Torna /Turfianad Bodvou/, Áj /Háj/, (Áj)Falucska vagy Hacsava

/HaCava/, Jablonca/ Silická Jablonica/, Körtvélyes/Hrusov/,(Szád)Ahriás/JablonovnadTurfíou/,(Torna)Görgő/Hrhov/,Méhész(ke) /Vceláre/, (Szád)lJdvarnok(i) /Dvomiky/, Szádelö (Zádiel), Zsarnó /Zarnov/, (Toma)Újfalu /Turnianska Nová Ves/, (Torna)Horváti /Csorváty/ és (Bódva)Vendégi /Host'ovce/. Magyarországon található Torna megyei falvak: Hídvégardó, Becskeháza, Tornabarakony, Bódvalenke, Tornaszentandrás, Bódvarákó, Tornanádaska, Komjáti, Bódvaszilas, Szögliget, Derenk, Szin, Szinpetri, Jósvafő, Dobódél, Perkupa, Varbóc, Tornakápolna, Szólősardó, Teresztenye, Égerszög.