A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

INTERETNIKUS KAPCSOLATOK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON - Bodnár Mónika: Torna megye görög katolikus falvainak néprajzi képéhez

Falucska Tornától északi irányba, Áj fölött, azÁji-völgyben fekszik. Évszázadokon keresztül rendkívül elzárt, nehezen megközelíthető település volt. Bél Mátyás leírása szerint mindenfelöl hegygerincek veszik körül, amelyek olyan magasra nyúlnak, hogy a napsugarat is alig engedik be ide az előtt az idő előtt, amikor reggelizni szokás. Ennélfogva nyáron nem kevésbé, mint télen szekér helyett szánkákat használnak a lakosok, akár a kivágott fát szállítják, akár szántóföldek termését takarítják be. ... Nehéz és csak kevés haszonnal járó itt a mezei gazdálkodás. ...A szarvasmarha hegyi kecskék módjára kénytelen kóborolni a meredek helyeken, ha valami füvet akar legelnie Újfalu, Bognárvágása, Ájfalucska, Pungerhau, Hacsava névváltozatok is ismertek a település megnevezésére.

6 A falu a középkorban a tornai uradalomhoz tartozott. Sárközy Sebestyén szerint első előfordulásakor, 1409-ben már elpusztult birtokként említik, s a 15. század folyamán még kétszer, 1471-ben és 1476-ban is ugyanígy szerepel. Jó száz évvel később, az 1598. évi házösszeíráskor birtokosa Rákóczi Zsigmond, s ekkor 22 házat (16 összeírt, 5 elpusztult, 1 bírói) írtak össze. 1715-ben és 1720-ban 9 illetve 11 jobbágyportát írtak össze a faluban.

7 Sárközy átveszi a Csíkváry által szerkesztett Vármegyei Szociográfiák sorozat AbaújTorna vármegye kötetének adatát, miszerint a 18. században görög katolikus ruténekkel népesítették be.

8 Ezzel szemben Paládi-Kovács Attila több írásában is 15. századi vlachrutén településként említi.

9 Tóth-Szabó Pál is 15. századi telepítésről értekezik.

10 E korai rutén telepítést látszik alátámasztani az az adat is, mely szerint a 16. században görög katolikus iskolát említenek a források.

11 Úgyszintén a rutének korai, 17. századi vagy ez előtti beköltözését támasztja alá az az adat is. mely szerint Falucska 1648-ban már ruthén parochiával bír}

1 A helyi hagyomány szerint Hodermarszky gróf telepítette be a falut a 14. században, ö hozta le a telepeseket Késmárk környékéről.

13 Ez az adat - amennyiben van is valóságalapja - nagy valószínűséggel nem a rutén, hanem a minden bizonnyal korábban ott élő német népességre vonatkozik. Ugyanis mint korábban már említettük, a település egyik névváltozata Pungerhau. Amint Pozsgai Péter is írja egyik tanulmányában, a Torna megyei települések német névváltozata és a „vágás" (Hau) utótagja arra engednek következtetni, hogy az adott, erdőkben vagy ércekben gazdag telepeken német telepesek éltek, akik a 18-19. századra beolvadtak a többségi magyarságba (Falucska esetében pedig a rutének közé), legfeljebb egy-egy torzult formájú családnév utal az egykori német ősökre.

14 A ma is álló görög katolikus kőtemplom 1759-ben épült.

15 Az 1773. évi összeírás szerint a falu görög katolikus parókiával és egy iskolamesterrel bír, nyelve Ruthenica 5 BélM., 2002. 74. 6 Sárközy S., 2006. 102.; Bél M.. 2002. 74., 97. 7 Sárközy S., 2006. 103. 8 Sárközy S, 2006. 103.; Kertész J.-Fóris A.-Follajtár E., 1939. 166. 9 Paládi-Kovács A., 1973. 331-332.; Paládi-Kovács A., 1984. 129. 10 Tóth-Szabó P, 1903. A szerző a jászéi levéltár irataira hivatkozva oláh telepesekről beszél, de Ernyey József helyreigazításából tudjuk, hogy a latin szöveg téves fordításáról van szó, valójában ruszin telepeseket kell értenünk alatta. (Ernyey J., 1904.) 11 SitdyK.J.. 1896. 396. 12 Ernyey J., 1904. 264. Hivatkozik rá Pozsgai is: Pozsgai P, 2007. 49. 13 Adatközlő: a hívek elbeszélésére hivatkozva Gocsik József falucskai parókus. 14 Pozsgai P, 2007. 48-49. 15 Leltár az ájfalucskai gr. kat. egyház ingó és ingatlanjairól, 1939 . aug. 14. Fellelhető a helyi egyházi irattárban.