A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Knézy Judit: Háztartási iskolák, tanfolyamok és a táplálkozási kultúra alakulása a 20. században

kézműipari ismereteket is.

6 A 19. század elejétől háziipari iskolákat árvák számára szerveztek. Az 183CM10-es évektől egyes városokban leányoknak kenyérkereső foglalkozásként háziipari (pl. szalmafonó vagy szabó-varró) iskolákat nyitottak.

7 A férfiak gazdasági iskoláinak létesítése sem haladt olyan ütemben a 19. század folyamán, mint tőlünk nyugatra. 1819-től kezdve alapítottak kétéves gazdasági és téli gazdasági iskolákat, 1920-ig mindössze 24 ilyenről tudunk.

8 A leányok gazdasági, háztartási oktatása a fiúkéval együtt az elemi iskolai tantervbe csak az 1868. évi 38. számú - a tankötelezettség bevezetését elrendelő, a magyar népoktatás egészét döntően befolyásoló - ún. népoktatási törvény nyomán került. Az iskolaköteles kor 12-15 éves korig tartott. 12 éves kor után heti egy alkalommal ún. ismétlő (vasárnapi) iskolákba kellett járniuk. Itt az addigi ismeretek begyakorlásán kívül földművelési, gazdasági, kertészeti ismereteket is oktattak.

9 A gyermekek mezőgazdasági feladataik miatt e törvény behozása után sem jártak rendszeresen iskolába, a lányok még kevésbé, mint a fiúk. Nem véletlen, hogy a sajtó is felfigyelt erre és kifejezetten foglalkozott a leányok tanulásának hiányosságaival.

10 1896. évi 60.764. sz. törvény továbbfejlesztette a fenti elképzelést. Gazdasági ismétlő iskolákat szerveztek 12-15 éves korú tanulóknak, mely a téli időszakban, novembertől március végéig - a korábbi heti egy nap helyett - heti 2 és fél nap iskolai tartózkodást írt elő. A törvény csak a népesebb helységekben tette lehetővé ezek megalapítását. Tekintettel voltak a leányokra, mint jövendő gazdaasszonyokra és anyákra a tanmenet kialakításában: hagyományos gazdasági és háztartási feladataik ellátásához szükséges tudnivalók elméletének és gyakorlatának elsajátítását tűzték ki célul (konyhakerti, gyógynövénytermesztési, selyemhernyó-tenyésztési, háztartási teendők, csecsemőgondozás, szabás-varrás). A gazdasági gyakorlatokra földet is bocsátottak rendelkezésre, az oktatást gazdasági továbbképzésben részt vett tanárokra bízták. E törvény hatására ekkoriban több mint 1000 iskolát építettek. Az elemi iskolát elvégzetteknek a polgári iskolákat is az 1868. évi törvény teremtette meg, amelyeket falusi gyermekek még nem látogattak akkor, pedig az általános közismereti tárgyakon kívül közgazdaságtant, rajzot, mezőgazdasági és ipari alapismereteket is tanultak. A törvény betűinek megfelelően háztartási tankönyvek is születtek „polgári és felsőbb iskolák" számára, melyek több kiadást is megértek.

11 1918-ban változott a tanrend a polgári iskolákban, a lányok itt már gyakorolták is a háztartási elméletben tanultakat. Fiúk, lányok is részt vettek ipari és mezőgazdasági gyakorlatokon is.

12 Ekkortól jobb módú parasztcsaládok is beíratták gyermekeiket a polgári iskolákba. A tejgazdasági szakiskolákban csak alkalmazottakként dolgozhattak leányok (fejönők), egyedül a nagyszécsényi iskolában végezhették el 1897-től a hat hónapos, 1900-tól az egyéves tejgazdasági tanfolyamot.

13 6 KosáryD., 1988. 231. Eperjes 1794, Lőcse 1803, Késmárk, Sopron. 7 Pl. 1819-ben Pesten I. Pedagógiai Lexikon III. 1978.17-18. 8 Szávai F., 1996. 65, l. 1840-50. Nagykőrös, fiúkból ncptanítóképzés mezőgazdasági ismeretekkel. 1839. Rohonc, téli gazdasági iskola, továbbá 1845-48. Zelemér, 1846. Cegléd-Szőkehalom, 1865. Keszthely stb. 9 Rendek M., 1998. júl.-aug. Schwartz E., 1938. 10 Schwartz Gy., 1869. és Kossuth L., 1868. 15. sz. 11 Sajóhelyi B., 1883. 90., Sebestyén K., 1890. 288., Mársits R., 1902. 112, 12 1886-ban 3, 1900-ban 300, 1918-ban 550 polgári iskola működött, ugyanakkor földműves iskola 1914-ben csak 24 volt. 13 CsikiL., 1943. 58.