A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Knézy Judit: Háztartási iskolák, tanfolyamok és a táplálkozási kultúra alakulása a 20. században

Nők számára alapított mezőgazdasági illetve háztartási szakiskolák a 20. század első felében^ 1906-ban átszervezték a mezőgazdasági szakoktatási intézeteket, az addig felsöfokúaknak nevezetteket akadémiákká nevezték ki. A fiúk számára megszűnt a középfokú képzés, csak az alap- és felsőfokú maradt. Ennek áthidalására 1910-ben gazdasági tanítóképzőt létesítettek Komáromban. Ugyanebben az évben már a leányok számára is megteremtették ezt a lehetőséget a kecskeméti gazdasági szaktanítónő-képző alapításával, azaz, hogy a mezőgazdasági, egészségügyi és háztartási ismereteiket középszinten mélyíthessék el, s ehhez megfelelő tanárokat képezzenek." 1911 és 30 között 243 tanárnőt indított útjára a kecskeméti iskola. Ennek az intézménynek a korábban már működő földműves iskola elkülönített részében adtak helyet és 197 kataszteri holdnyi tangazdaságot bocsátottak rendelkezésre. Az alapfokú továbbképzésre is gondoltak, ehhez több általános tanítóképzőben gazdasági tanszékeket állítottak fel, hogy 2-4 hónapos vándortanfolyamokat tartsanak. A kecskeméti gazdasági tanítónőképző az 1923-26 közötti rövid időszak kivételével egészen az 1950-es évekig működött, s ezzel a gazdasági tanárnők képzésének, továbbképzésének fő bázisa lett. Az iskolai képzésen kívül a tanfolyamok szervezésének is egyik legfőbb központjaként szolgált. A háztartási képzést adó iskolákat jóval megelőzték azok az ipartanodák, amelyek szakmát adtak a lányok kezébe, azaz varrni, szabni, mühímzést készíteni is tanítottak, amelyből meg is tudtak élni.

16 Európában általában az 1880. és 1910. évek közötti időben alakultak az első alsóés középfokú háztartási iskolák, és a női akadémiák,

17 amelyek sokszor a szerteágazó tevékenységű különféle női egyesületek

18 sürgetésére jöttek létre, de a minisztériumok támogatásával. Női egyházi tanító rendek tanárai is bekapcsolódtak ezek munkájába.

19 Dél-Németországban a 19. század végén vasárnaponkénti vándor háztartási iskolákat szerveztek, de az általános iskolai oktatás tantervébe is beiktatták a főzéskurzusokat. Továbbképző iskolák és tanfolyamok is terjedtek e területen, eleinte nem nagy számban. A céljuk az életszínvonal emelése volt.

20 A sziléziai, cseh és morva területeken előbb megindult az egyéves háztartási iskolák létrehozása, mint a magyarlakta területeken. Pl. 1884-ben Kromefíz-ben és 1887-ben Stëzery-ben. 1920-ban ezeken a területeken 12 háztartási iskola volt: csak kettő volt közülük négyéves képzésű és adott érettségit is. Ezeket a falusi önkormányzatok illetve egyesületek alapították, míg a magyar iskolákat részben magánszemélyek, részben a földművelésügyi minisztérium, az ő fennhatósága alá tartoz14 A putnoki iskolára vonatkozó jelentős fotó- és iratanyagot találtam a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szakoktatási gyűjteményében (a továbbiakban MMgMA II.) 15 72 445/1906. aug. 30. A FM rendelet. Csiki L., 1943. 49-51. Első évben 10, a következő évben 44 tanuló iratkozott be, bentlakásos iskola volt, egyesek fizettek, de voltak tandíjmentesek is. Czvetkovits F. 1930. 779-781. 16 1874 Budapesten 3 éves nőipar tanoda, 1879-től középfokú női ipariskola stb. valamint több vidéki városban hasonló iskolák alakultak. Pedagógiai L., 1978. III. 19. 17 Fetiton, A., 2003. 58. első női intézet Kanadában 1897-ben, Írországban 1910-ben, Walesben 1915-ben. 18 Fenton, A., 2005. 58. Edinburghban az 1897-ben alapított St Cuthbert's Co-operativ Association Limited nevű egyesület falusi nők számára csak 1917-ben alapított intézetet. 19 Godina-Golija, M, 2005. 194. Szlovéniában Mariborban 1898-ban alapítottak háztartási iskolát, ebben tanított az első szlovén nemzeti szakácskönyv írója, Félicita Kalinsck apáca is. 20 Teuteberg, H. J., 2005. 38.