A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Zsupos Zoltán: Rozsnyó 1849-es papír szükségpénzei

lásának függvényeként keletkeztek. A legkorábbi április 3-i keltezésű Lőcse, a legutolsó szeptember 1-i kibocsátású Dobsina városkák sorozatai. Túlsúlyban július-augusztusban került sor (megjelentetésükre, amelyek) mintegy nyomtatott okmányai és ereklyéi a felejthetetlen eseménysorozatnak."

4 Ambrus Béla jól összefoglalta az idevonatkozó ismereteket, de, mint a következőkből kiderül, a felvidéki papír szükségpénz-kiadás nem volt, nem is lehetett független az általános pénzügyi krízistől. A Kek nyomda Rozsnyón A Kek család Földvárról került Rozsnyóra, ahol az 1780 körül született Kek József 1826-ban megvásárolta a lőcsei származású Mayer Károly József nyomdáját. A nyomdász mint császári és királyi könyvnyomtató, 1831 és 1839 között a főtér északi házsorának egyik ma is álló épületében működtette azt

5 (1. kép). Számos fontos kiadványt jelentetett meg, egyebek között 1829-ben Marikovszky György: A Nagy-Rötzei orvosviznek elbontásáról, orvosi erejéről és hasznairól szóló művét (2. kép), 1831-ben a Sajtószabadság című írást, a rozsnyói püspöki megyében elhangzott egyházi beszédeket, 1837-ben Hollók Imre: Egy pillanat a Dé'smákra, 's különösen a gömöriek' czélszerü használatira (3. kép), ugyanebben az évben Matúsik András: Alphabetum et orthographia universalis című munkáját, továbbá nyomdájának terméke volt a város első folyóirata, a Hollók Imre paptanár szerkesztésében 1834-től megjelent Egyházi Töredékek. 1. kép. A főtér északi házsora a püspöki székesegyházzal és a ferenciek templomával. A Kek nyomda épülete az utóbbi mellett található. Borovszky i. m. 125. 4 Ambrus i. m. 11. 5 Tóköly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón. Somorja, 1999. 166.