A Herman Ottó Múzeum évkönyve 47. (2008)

Zsupos Zoltán: Rozsnyó 1849-es papír szükségpénzei

2. kép. Marikovszky György: A Nagy-Rötzei orvosviznek elbontásáról, orvosi erejéről és hasznairól. Rozsnyó, 1829. Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) példánya 3. kép. 1837-ben Hollók Imre: Egy pillanat a' Désmákra, 's különösen a'gömöriek'czélszerű használatira. Rozsnyó, 1837. Az OSZK példánya 1839-ben, egy évvel apja halála előtt Kek László vette át a nyomdát, melyet 20 éven át, 1859-ig működtetett. 1840-ben, édesapja életében még azt írta, hogy „Ro'snyón Kek Jó'sef es. Kir. Szab. Könyvnyomtató intézetében 1840." vagy „Rosnyón Kek Josef betűivel 1840.", amint az a Hivatalos jelentés a marha pestisnek Nagy, és Kis-Veszverésen történt beóltásárúl Sz. Jakab Hava 26-kán 1839-ik évben című kiadványon is olvasható. Az ugyanebben az évben kiadott Az 1840-ik évben alkotott törvényeknek, a Közönséget különösen illető czikkelyein már az került feltüntetésre, hogy „Nyomatott Kek örököseinél", de ugyanezt nyomtatták például a Méltóságos és főtisztelendő Vásonkeői gróf Zichy Domonkos úrnak ő nagyságának midőn Ro'snyón Püspöki székét elfoglalná 1840. című kiadványra. A későbbi években aztán már a „Rozsnyón Kek László betűivel" szöveg szerepelt. Idézzük Tököly Gábor további sorait a nyomdászról: „A kicsiny Rozsnyó méretéhez képest meglepően sok könyv és folyóirat került ott kinyomtatásra. A bőséges termés magyarázata Rozsnyó nagy múltra visszatekintő iskolatörténetében keresendő. Kek László nyomdájában született többek között Pavol Dobsinsky szlovák népmesegyüjtemé-