A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007)

KÖZLEMÉNYEK - Kováts Kornél: „Fényesebb a láncnál a kard…” A négyesi Szepessy nemzetség fegyvereinek hajdani dicsősége

francia királytól származó pénzbeli segélyek, támogatások apadtak el teljesen, majd a lengyel uralkodó is elállt a mozgalom további segítésétől. E fordulatban részben szerepet játszhatott, hogy az említett királyok teljes mellszélességgel mégsem támogathattak egy olyan mozgalmat, amely az éppen hatalma teljében tündöklő törvényes uralkodó letételére irányult. Bár ugyanakkor XIV. Lajos francia király hiába igyekezett elhatárolódni a török szultán terveinek nagy nyilvánosság előtt történő támogatásától, ellenfelei részben a Thököly Imre vezette bujdosó mozgalomhoz történő kötődését, részben a „semleges" álláspontot mégis az összejátszás bizonyítékaként értelmezték.

31 De ekkor indult meg a római pápa közreműködésével egy olyan törökellenes keresztény egységfront létrehozása, amely pár esztendővel később képes volt Magyarország teljes „felszabadítására". Alig három esztendővel a második fordulatot követően 1680-ban Szepessy I. Pál ismét diplomáciai küldetést kapott, ő lett a bujdosók követe a kuruc fővezérhez, Thököly Imréhez. Később a fővezér tanácsosává vált, majd 1683-tól kezdve Thököly főtanácsosa.' Egyike volt azoknak, akik támogatták az 1683-as esztendő két kuruc országgyűlésén, Tállyán és Kassán a központosított fejedelmi hatalmat.

33 A Thököly Imre vezette bujdosómozgalom fénykora az volt, amikor az 1682-es esztendőben 26 ezernyi fegyveres hadsereggel (melynek nagy részét az erdélyi és román segédcsapatok tették ki) elfoglalták a kuruc harcosok Böszörményt, Kallót, valamint megsarcolták Szatmárt. Később a Habsburg-ellenes mozgalom résztvevőinek hatalmába került Rozsnyó, Kassa, Eperjes, Lőcse, Tokaj, Ónod, valamint Fülek. Majd 1682 szeptember 17-én az előbb említett várban megtartott rendi gyűlésen a felső-magyarországi, valamint erdélyi rendek fejedelmükké választották, illetve ekkor vehette át részfejedelmi jelvényeit (bot, zászló, süveg) Uzun Ibrahim budai beglerbégtől. Még szintén ebben az esztendőben, novemberben Habsburg I. Lipót és Thököly Imre egyezményt kötött, mely szerint a magyar király és német-római császár átvállalja a felső-magyarországi bányavárosoktól a havonta a részfejedelemnek fizetendő 3 ezer forintos adományt.

34 Azonban az 1683-as esztendő a bujdosó kuruc mozgalom szempontjából nem csak emiatt volt fontos, ugyanis a török szultán, Köprülü Mohamed ekkor indította meg utolsó Bécs elleni hadjáratát. A pogány törökök fenyegetésének mértékét bizonyítja, hogy ekkor a császárvárosból 30-65 ezer ember menekült el az ostrom elől, míg a város környéki arisztokrata nyári rezidenciákat maguk a várvédők rombolták le a török ostromgyűrű bezáródása előtt.

35 Azonban hiába voltak a törökök sokszoros túlerőben, a császárvárost nem sikerült bevenni, még úgy sem, hogy Thököly Imre felvidéki fejedelem a pogányokat támogatta. A török támadás kifulladásának oka pedig részben az előbb említett keresztény egységfront kialakulása volt, ugyanis Sobieski János egy nagy ütőképes lengyel sereg élén felmentette a szorult helyzetben lévő Habsburg fővárost. Ráadásul, amikor a francia-Habsburg békének köszönhetően ez a keresztény koalíció támadásba lendült, nemcsak Thököly uralma omlott össze, illetve Buda került keresztény kézre,

36 de alig 15 esztendő alatt Magyarország is török fennhatóság alól német alá 31 Köpeczi 1988.9-32. 32 Nagy Iván (1857-1869) 667-678. Érdekes, hogy Köpeczi Béla és R. Varkonyi Ágnes szerint I. Pál már 1678-tól volt Thököly tanácsosa. Köpeczi, R. Varkonyi 1976. 528. Sőt Rémiás Tibor és Tarczai Béla szerint 1678-tól a kuruc fejedelem legfőbb tanácsosa volt. 33 Köpeczi, R. Varkonyi 1976. 528. 34 Sugár 1983. 8-10. 35 Ifj. Barta 1988/1. 33-51. 36 Bél (reprint 1986), illetve Ifj. Barta 1985. 662