A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 45. (2006)

Borsodi Madárka című tanácskozás előadásai - Milan Chlebana: Népi táplálkozás Trencsén környékén (Szlovákból fordította: Kocsa Zoltán Istvánné)

NÉPI TÁPLÁLKOZÁS TRENCSÉN KÖRNYÉKÉN MILÁN CHLEBANA Az emberiségnek hosszú történeti útja során a lét fenntartásához három alapelemre volt szüksége, ezek az élelmezés, a lakhely és az öltözködés. Nem fogom meghatározni ezek fontossági sorrendjét, csak megemlítem, hogy több-kevesebb rendszeres élelem- és táplálékbevitel szükséges az ember mindennapi biológiai létfenntartásához, kiskorától fogva történő növekedéséhez, fizikai és lelki fejlődéséhez. A táplálkozás jellegét és módját a természeti viszonyok és körülmények határozzák meg, amelyek egy életen át körülveszik az egyes emberi közösségeket. A populációk, a népesség egy részének van állandó letelepedési helye, ennek a közeli vagy távolabbi környezete biztosítja számára a napi szükségletet. Mások életeleme viszont - a földteke egyes részein még ma is - a mozgás és a tartózkodási hely állandó változtatása. A fennálló közösségek reprodukcióját a túlélés és a dinamikus létfenntartási forma határozza meg. Trencsén környékének lakosai fogyasztási cikkeik beszerzését illetően szintén függtek a természeti viszonyoktól és körülményektől. Ezt a földrajzi területet hegyrendszerek övezik: elsősorban a nyugati részt észak-déli irányban (a Vág folyó jobb oldalán) szegélyezi a Fehér Kárpátok, amely egyúttal határhegység, mögötte van a Cseh Köztársaság részét képező Morava (Morva) folyó. „A Fehér Kárpátokban a tengerszint feletti 970 m magas Vel'ká Javorina (Nagy Jávoros vagy Nagy Juharos) és a tengerszint feletti 926 m magas Chmel'ová (Komlós-hegy vagy Komlóhegy) dominálnak. A Vág folyó bal oldalán - bal partján - észak-déli irányban húzódik ismét két hegység. Északon a Strázovské vrchy (Őrhegyek) legmagasabb tengerszint feletti 1213 m magas csúcsa a Strázov (Strázov hegy vagy Őr-hegy), Mníchovská Lehota nevű helység mellett ér véget ez a hegység. A hegynyereg déli irányában a Vág folyó menti Inovec veszi kezdetét, aminek a tengerszint feletti 1042 m magas csúcs a névadója. Ezekből a hegyi rendszerekből torkollanak a Vlára, Súcanka folyók és a kisebb patakok Szlovákia leghosszabb folyójába, a Vág vizébe, ami a régió északi részéről déli irányba folyik. A régió központjában, Trencsénben az évi átlaghőmérséklet 8,8 °C, a csapadék évi mennyisége átlagosan 700 mm körüli. Megállapítható, hogy az időjárás aránylag megállapodott, szárazföldi-kontinentális jellegű. Az előforduló kivételek erősítik a szabályt. A fentiekben leírt természeti adottságok határozzák meg a mezőgazdasági termékek, alap- és nyersanyagok termesztését, termelését az ételek és táplálék előállítását és készítését illetően. A szlávok bejövetele előtt ezen a területen fejlett mezőgazdaság volt. A fő munkalehetőséget évszázadokon keresztül - főleg a régió völgyes részeiben - ez biztosította. Erről tesznek tanúbizonyságot az ásatások és feltárások bőséges leletei. A mezőgazdasági termelés kombinálva az egyes háziállatok fajtáinak tenyésztésével és az ezzel kapcsolatban álló pásztorkodás főképp a fent említett területeken, lankákon és a mélyebben fekvő mikrorégiókban dominált. A völgyben elterülő földeken meleget kedvelő növényeket termesztettek, mivel itt kedvezőbbek voltak a feltételek. A gabonafélék közül a búza és a rozs termelése volt a meghatározó, ezekből kenyér és kalács sütéséhez őrölték a lisztet, vagy tésztaféle táplálék készült belőlük. Az 1770-es évből származó történelmi dokumentumok egy helyről szár649