A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Dobrossy István: Görög, magyar, zsidó boltok és üzletek Miskolc belvárosában a 18-19. században

rókaprémmel, így: róka hát nyakosból, róka melly torkosból. Párban van a legnagyobb róka torok, amely lehet alább való és annál is alább való minőségű és nagyságú. De az asszony embernek van róka mály (mell, eleje) torok nélkül is. A 18. század elején, első felében ez volt a balkáni kereskedők által nyújtott árukínálat, amely a század második felében lényegesen kibővült a felső-ausztriai, sziléziai és lengyel, morva termékekkel. Az árukínálat (vagy a limitált áruk köre) összevethető az egyes boltok árukészletével, ami reálisabb képet ad a bolti vásárlási lehetőségekről. Miskolcon nem volt példa arra, hogy kereskedőüzleteket zártak volna be, s így zárolták volna a görögök árukészletét, mint ahogy az történt pl. Egerben Nikola Ádám kereskedő társasága kapcsán.

46 A tapolcai apátság Piac utcai épületében boltot bérlő Popovics Antal 1737-ben készített számlája azonban jól mutatja, hogy egy görög árendás mit tartott üzletében, másrészt mire volt szüksége, igénye ekkor egy városlakónak (aki egyben lehetett a bérbeadó gazda képviselője is). Nem a mennyiségeket és a vásárlási árakat mutatjuk be, még csak azt sem, hogy az egyes áruféleségekből hány alkalommal történt vásárlás, hanem csak az üzletben előforduló árukat soroljuk fel a számla alapján.

47 Lengyel gyolcs, eperjesi vászon, eperjesi mangolet gyolcs, bécsi gyolcs, kék gyolcs, tarka gyolcs, dikta, bécsi szőr, galand-cérna, nyitrai selyem, török selyem, török cérna, szamosi cérna, bécsi cérna, kassai cérna, csipke, papíros, tükrös, kések, bicskák, fésűk, süveg, szög, ólom gombok, kötős kapocs, drótkapocs ruhára, öltözőre való szaru gomb, lakat, nádméz, rása, fekete fátyol, szür-fátyol, pamut kendő, patyolat, gyermeknek való süveg, bagazia, csíkos szoknyának való anyag, asztalra való szőnyeg, keskeny és szélesebb pántlika, puska kova, herba tea (= herbare), szekfű és fahéj, szerecsendió virág, bors, gyömbér, büdös kő, babér, apró szőlő, malossa szőlő, hollandiai kávé, rizskása, puskapor, tömjén, mécs = mécses, háló süveg, fekete süveg, kisebb és nagyobb pruszlik, karton, veres csujtár, galand, vastag vászon, csontból való árnyéktartó = esernyő, napernyő, papíros és könyv, róka-hát, szattyán, fekete-sárga-veres kordovány, fekete nyers báránybőr, guba, bélés bárány-bőrből, pokróc, asztalra való fekete viaszos vászon, nyuszt és lóra való szerszám. A több mint háromnegyed-száz árucikk olyan számláról származik, amelyet a tapolcai apátságnak állítottak ki, s összesen 105 tétel szerepel rajta. A kifizetendő összeg meghaladta a félezer forintot. A vásárló nyilván nem a köznapi fogyasztó volt, az viszont, hogy ezek egyetlen vásárlási számlára kerültek, mutatja a bolt árukészletének nagyságát. Ami az áruk beszerzési irányára utal, a balkáni termékektől, erdélyi árukon keresztül felvidéki és a birodalom nyugati részéből származó anyagokig (legyen az élelmiszer vagy ruházati cikk) sokszínű a skála. Érdekességnek tűnhet az is, hogy a kávé, amely tipikusan a török birodalom területéről, illetve azon át érkezett térségünkbe, s a görög kereskedők kávéházaiból indult városi hódító körútjára, már nemcsak török kávé volt, hanem hollandiai beszerzésű, illetve elnevezésű. A 18. század második felében, 1755-1800 között 125 darab áriimitáció jelent meg térségünkben főleg Miskolc, Kassa és Sátoraljaújhely kiadási hellyel. (Előfordul néhány más település is, így Szikszó, Mád, Tokaj, Bodrogkeresztúr vagy a gömöri Pelsőc.) Az árszabások túlnyomó többsége az élelmiszerekre, másrészt a céhes termékekre vonatkozik. Előbbi esetben a kenyér és a hús, utóbbi esetben a hús- és bőrfeldolgozó mesterségek (pecsenyesütők, vásári tractőrök, tímár, varga, csizmadia, szűcs) álltak a középB.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. IV. III. 16. Vö. Bihari J., 1956. 433-456. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. XI. I. 7. 255