A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

PALÁDI-KOVÁCS Attila: Két felföldi szekértípus (Láncos lajtorja és nyári szekér)

a közönséges parasztszekér és az ún. nyári szekér. Helymeghatározást nem adott, de a szövegkörnyezet alapján az általa leírt szekértípusok Fülek vidékére lokalizálhatok. Azt írja, hogy a palóc szekérnek - szemben az alföldivel - „Kasa nincs, az oldala be van fonva vagy deszkával becsinálva [...] Ettől különböző a nyári szekér, mely egész lábnyival szélesebb vágású, azaz hosszabb, oldalai nincsenek fonva, csupán széna és szalmás élet hordására használtatik. Vendég rudakat, melyeket az Alföldön a lőcsön kívül alkalmaznak gúzzsal vagy kötéllel felkötve, hogy a terhet szélesebben fel lehessen rakni, nem használ."

25 Ebben a tárgyleírásban fel kell figyelnünk arra, hogy a nyári szekér „egész lábnyival szélesebb vágású", mint a többi. Ez a kifejezés a kerekek nyomtávolságára utal. Egy bécsi láb hossza 31,6 cm, az angol láb 30,48 cm. Székelyföldön a szekerek osztályozásának máig alapja a tengely hossza, a két kerék nyomtávolsága. Csíkban az egészvágás szekéren 100 cm, a félvágás szekéren 80 cm ez a távolság. Udvarhely megyében e két típus között van az ún. háromfertályos szekér, s a félvágás szekér kerekei között 22 cmrel kisebb a távolság, mint az egészvágás szekéren?

6 Ha az említett számadatok, mértékek megfelelnek a valóságnak, úgy a 19. századi palócság nyári szekere aránylag szélesebb volt a székelyek egészvágás szekerénél is. Egyébként ezt a tulajdonságát emeli ki a széles szekér elnevezés, melyet Dancs János vilkei (Nógrád m.) jobbágy tűzkáráról 1761-ben felvett becsüjegyzőkönyv említ.

27 A lyukas ódal, hosszú ódal elnevezés szintén Nógrádban él napjainkig; Nőtincsen 1735-ben, Nógrádmarcalon 1827-ben már feljegyezték.

28 Ezek a megnevezések azonban a cserélhető szekéroldalakra, a hosszú nyújtót igénylő, de a többivel azonos keréknyomtávú alvázra tett szekérlétrákra is vonatkozhatnak. Ez utóbbi járműkonstrukciót és használati módot 18. századi források nyomán Takács Lajos főként a Dunántúlon tudta adatolni. Nem kétséges, hogy a cserélhető rövid és hosszú oldalakkal járó szekér típusa létezett már a 16-17. században, a török hódoltság idején is.

29 Főként Reguly Antal fentebb idézett szekérleírásaiból lehet következtetni arra, hogy a nyári szekér a közönséges fuvarozó szekérnél nemcsak szélesebb és hosszabb szekéroldallal készült, de tengelye, kerekeinek nyomtávolsága is nagyobb volt annál. Az ún. nyári szekeret Losonc-Fülek-Rimaszombat-Pelsőc vidékén nem a szekéroldalak cseréjével és hosszú nyújtó beiktatásával szerelték össze. Ez a szekér egész esztendőben - sőt elkészültétől az elhasználódásig és tűzre vetésig - változatlan formában szolgálta a paraszti gazdaságot. A nyári szekér elnevezés első írásos említése Fülekről (Nógrád m.) ismeretes. Tassy Mihály nemes ember vallotta tűzkáráról 1663-ban: „Szénám volt huszonöt vagy harmincz nyári szekérrel..."

30 A 18. századi Nógrád megyében több paraszti kárbecslés is megemlíti ezt a kerekes járművet. (Karancs-)Lapujtőn 1722-ben Fazekas Pál féltelkes jobbágy „egy nyári Széles vágó Szekér szerszám"-ot említett (melynek becsértéke 2 forint), Kallón pedig szintén 1722-ben Dera Mihály egésztelkes jobbágy „hét nyári Szekér 25 Reguly A., 1975.23. 26 GönyeyS., 1942. 273.; Haáz E, 1932. 13. 27 Nógrád megye Levéltára (a továbbiakban NML) IV. 22. Zólyomi J., gyűjtése, melynek átengedését ezúton is megköszönöm. 28 Paládi-Kovács A., 1989. 370. A 18-19. századi adatokhoz: NML XIII. 4. Majthényi uradalom iratai és NML IV. 22. tűzkárbecslések. Zólyomi J., kijegyzései. 29 Takács L., 1985.328-329. 30 NML XV. 2. Nagy /., iratgyűjteménye. 950