A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

B.KOVÁCS István: Gondolatok Gömör vármegye kialakulásáról

említett adománybirtokok közül kettő tán éppen Süvetével és Szalonnával azonosítható. Ez a feltevés mindenképp alátámasztani látszik a fentebb mondottakat. Ha az azonosítás mégsem állná meg a helyét, a tizednegyedes egyházak földrajzi fekvéséről tett megállapítást nem cáfolja - legfeljebb nem is erősíti. Kirívó és egyedi eset viszont a Balog-völgyi Pápocs szerepeltetése a tizednegyedes egyházak sorában. Ha nem az összeíró tévedése (ami fölöttébb valószínű), akkor erre más magyarázatot kell találni. A tizedjegyzékben szereplő egyházak azonosítása egyébként számos esetben nem egyértelmű. Két további egyház példáján próbálom meg mindezt szemléltetni. Szent László a védőszentje Qufri (Quesu) és Horuati (Honua) egyházának. Az előbbit Kecsőre vagy Keszire, az utóbbit Hanvára vagy Hosszúszóra értelmezte a kutatás. Kezdjük az utóbbival! Amennyiben a Horuati a nem magyar anyanyelvű összeíró félrehallása, esetleg rossz olvasat Hosuasi (= Hosszúszó) helyett (más helyeken - védőszent nélkül Vsenozow alakban is feljegyzik a tizedszedők), akkor Hosszúszó egyházát csak 1192 után alapíthatták. Lévén azonban tizednegyedes egyház - gondolatmenetünk szerint eredetileg Borsod részeként az egri püspökség alá kellett tartoznia. Ez esetben a falu valamikor a 13. század folyamán (alkalmasint csak a tatárjárás után) került Gömörhöz, egyháza pedig a gömöri főesperesség keretei közé. Mivel azonban tudjuk, hogy ez idő tájt Hosszúszó Kecsővel együtt a Kacsics nemzetség birtoka (nem is szólva arról, hogy közvetlen szomszédosok) elképzelhetetlen, hogy Quefri (Quesu) Szent László egyháza Kecső egyházával volna azonos, hisz ekkor a mondott földrajzi és birtoklástörténeti okok miatt nyilvánvalóan ugyancsak a tizednegyedes plébániák közé tartozna. Igazolja ezt az is, hogy az ugyancsak Kacsicsok bírta Trízs egyházának plébánosa fizeti az esztergomi érseknek a beszedett tized negyedét. Nagyon is valószínűsíthető az, hogy a Kacsicsok a Cselény-erdőtől keletre fekvő borsodi birtokaikat csak a 13. század második felében csatoltatják át Gömör vármegyéhez. Eljárásuk egyébként teljesen szokványos. Hasonmód viselkednek a somoskői uradalom birtokosai, akik viszont a 15. században gömöri településeket csatoltatnak át birtokjogi meggondolásokból Nógrádhoz. Az elmondottak egyébként arra is példaként szolgálnak, hogy nem minden tizednegyedes egyház korai (11. századi) alapítású, vagy más szavakkal: az utóbbi egyházak alapítása csak részben helyezhető időben Gömör vármegye 12. század eleji megszervezése elé. A tizednegyedes egyházak státuszának kialakulásánál nem alapításuk időpontja, hanem a gömöri főesperességbe való illesztésüket megelőző egyházigazgatási állapotuk (az egri püspöki megyéhez való tartozásuk) a meghatározó. Az említett Horuati Szent László egyházának a hanvai plébániával való azonosítása azért sem igazán elfogadható, mivel számos okból egyszerűen elképzelhetetlen, hogy a hanvai plébániatemplomot csak a 13. század folyamán létesítették volna, márpedig az említett védőszent feltételezése ettől korábbi alapítást nem tenne lehetővé. Idekívánkozik az a korántsem mellékes megjegyzés is, hogy Horváti nevű településről nincs tudomásunk Gömörben. A tárgyalt egyházak sorában találjuk Szentkirályt is. Az egyház patrocíniuma Szent István király. Mivel róla is tudjuk, hogy 1083-ban avatták szentté, az oltalmába ajánlott egyház keletkezése is csak ez után az időpont után képzelhető el. Ha tehát fentebbi gondolatmenetünk helyes, mindez egyben azt is jelenti, hogy Gömör vármegye megszervezése sem lehet korábbi mint 1083. A vármegye megszervezésének közelebbi időpontját illetően azt kell vizsgálat tárgyává tennünk, hogy milyen körülmény te(he)tte lehetővé, illetve szükségessé ezt a lé493