A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

CSAPLÁROS István: A magyar szabadságharc bukása és a januári lengyel felkelés kitörése között

ewiczet nyelvünkre fordítandja, megfogja gazdagítani irodalmunkat". E nagy feladatra konkrétan Podhradszky Józsefet, Széchenyi fiainak nevelőjét, a jeles nyelvbúvárt és a lengyelül is jól tudó elmét hozta javaslatba.

42 Az 1840-es évek közepén Párizsban Mickiewicz szláv irodalmi előadásainak hallgatója volt a fiatal Ábrányi Kornél (1822-1903), a későbbi zeneszerző és zenei író. Mickiewicz-csel CTiopm-tanítványként, annak szalonjában ismerkedett meg. Ábrányi visszaemlékezései szerint Mickiewicz a Collége de France-on minden héten csak egyszer tartott előadást, valahányszor zsúfolásig megtelt teremben, hallgatói főként lengyel és francia fiatalok voltak. Egyszer híre ment, hogy Mickiewicz az általa s rajongó szektája által istenesített új megváltóról, a Svájcban tartózkodó Towianskiról fog nyilatkozni, kinek önmagát prófétájának nevezte. „Amikor a lengyel költő az új megváltóról", Towianskiról kezdett beszélni, a „hallgatóság delejes extázisba jött, s a lengyelség pedig falrengető lelkesedésben tört ki. Felugráltak a padokra, körülvették az előadót, csókolták kezét, ruháját, s térdelve esküdtek az új megváltó s prófétájának zászlója alá. Soha ennél fanatikusabb jelenetet nem láttam egész életemben". Másnap tele voltak a francia lapok e jelenet különféle kommentálásával. A francia kormány intézkedett, hogy a Collége de France-ban többé hasonló jelenetek elő ne forduljanak.

43 Történelmi, irodalmi, képzőművészeti, zenei és színházi forgácsok (A máris túllépett terjedelem csak annyit enged meg nekem, hogy egyes dolgokat csak jelezzek.) A lengyelek részvétele a magyar szabadságharcban azt eredményezte, hogy nemcsak egyes történelmi jelentőségű alakok, de lengyel történelmi tárgyú irodalmi jellegű alkotások is gyakran jelentek meg a Bac/i-korszak magyar sajtójában. A lengyel adott nemesi szavához, az utolsókig kitartó József Poniatowski hercegről hosszabb cikk jelent meg a nagy olvasottságnak örvendő Bucsánszky-féle Naptárban.

44 Jósika Miklós az emigrációban 1853-ban kezdi írni Eszter c. regényét. Első részletét Visegrád címmel már le is közölte.

44 Későbbi regényeit az „Eszter szerzője" megjelöléssel adja ki. A korszeletnek Arany János mellett legjelentősebb költője, Vajda János (1827— 1897) 1854-ben írja Béla királyfi című 6 énekes költői beszély ét, forrása Jókai Mór népszerű magyar történelmének Fejedelmi párbaj c. fejezete. Csak a végéről idézem Béla és Riksa közti házasságból néhány jellemző sort: „Két atyafi kebel: magyar és lengyel között / Ekkor a legelső legszebb frigy szövődött. / Szent is volt ez a frigy, tartott is sokáig / Minél tovább nem is tarthatott - halálig.. ."

45 Ferenc József osztrák császár 1857. évi magyarországi látogatása, az amnesztia, az emigránsok egy részének hazatérése kedvezőbb légkört biztosított az országnak. A Szent István Társulat tudományos és szépirodalmi folyóiratában cikk jelenik meg a hol hazafi, hol kalandor, hol lengyel, hol magyar Benyovszkyról.

46 Erre az évre esik //. Rákóczi György szerencsétlen lengyelországi hadjáratának évfordulója, amelyről 42. Kazinczy Gábor: Mickiewicz Ádám. Új Magyar Múzeum 1856. I. köt. 59-66. 43. Pompéry János: Mickiewicz Ádám. Pesti Napló 1856. 289-290. sz. 44. Bucsánszky A.: Nagy Képes Naptára 1850. 85-89. két képpel, 1857-ben Müller Nagy Képes Naptára is közölt rövidebb Poniatowski-cikket egy képmelléklettel. 44a. Jósika Miklós 1853-ban kezdi közölni Eszther c. regényét. Első részletét Visegrád címmel hozta a Divatcsarnok/1853. 15-16. száma. A regény Nagy Kázmér és a szép Eszther szerelmi története, amelynek eredményeként a lány sok szenvedéstől mentette meg az elnyomott zsidóságot. 45. Pest 1855. V. ö. Vajda János: Összes művei III. köt. Nagyobb költői művek. Bp., 1977.83-149. és 455-470. 46. Sárváry B.: Gróf Benyovszky. Családi Lapok 1857. 97., 109., 121., 133., 145., 161. 270