A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1. (1993)

CSAPLÁROS István: A magyar szabadságharc bukása és a januári lengyel felkelés kitörése között

Szilágyi Sándor történész több alkalommal is ír.

47 Ahhoz kapcsolódik egy lengyel-magyar vonatkozású szólásmondás Vicém pro vice, vagy fület fülért. A történelemben közismert, hogy II. Rákóczi György csapatai Lengyelországban helyenként rabló módon viselkedtek, ezt viszonozva a lengyelek 1857-ben feldúlták Beregszász városát (ma Berehove, Ukr.) és a templom falára írták fel a fenti idézetet. Bernát Gáspár (18101873), Petőfi barátja, ügyvéd, adomagyűjtő és -gyártó írta meg az esemény történetét Vicém pro vice vagyis fület fülért c. történetében.

48 A történet megtalálható egy régebbi szállóige-gyűjteményben is: Vicém pro vice reddo tibi, boné vicine. A kölcsönt a kölcsönért visszaadom neked, jó szomszéd.

49 Vajda János 1858-ban ír a Boroszlót védő Mátyás királyról, és a várost ostromló lengyel és a cseh királyról, annak sikeres védelmével, ül. sikertelen ostromával kapcsolatosan.

50 1860-ban két vers is jelenik meg Báthory István lengyel királyról (talán egy Kisfaludy Társasági pályázat vagy költői versengés[?] eredményeként). Mindkét költő a „minorum gentium" csoportjába tartozik. Az első Lisznyai Kálmán (1823-1863) népieskedésével tűnt ki, meg azzal, hogy ő volt az egyetlen, aki Ferenc József magyarországi látogatásával kapcsolatosan az uralkodót dicsőítő verset mert írni,

51 a másik a magyar irodalomban jószerint semmiféle szerepet sem játszó Halász Dezső, aki Báthory István Krakkóba való bevonulásának pillanatait vélte szükségesnek megörökíteni.

52 Lengyelország újabb kori történetéről ad népszerű áttekintést a népnek írt Világkrónikájában Andorlaki Márton (azaz Táncsics Mihály). Az első felosztástól

53 kezdve, a másodikon folytatva,

54 majd az utolsó felosztásról,

55 a napóleoni háborúk Lengyelországáról

56 és a novemberi felkelésről

57 ír, ez utóbbit a legrészletesebben tárgyalja; ugyancsak aránylag bőven szól az „1846. évi lengyel «lázadásról»

58

. Táncsicsnál tartva meg kell említenem Hét nemzet szövetsége c. munkáját, amelyben az addigi középkelet-európai konföderációs tervekhez (Teleki, Kossuth, Klapka) hozzáadja a saját elképzeléseit.

59 Érdekes, bizonyára fiktív történetet beszél el Urvári Lajos Walewska c. írásában. A színhely Czgstochowa

60 vára, időpont a svéd háború. Walewska anyagi kényszerhelyzetben ment férjhez az öreg, de gazdag Kazimierhez, voltaképpen Sadowski Waclawot szereti és viszont. A svéd ostrom idején Sadowski X. Károly oldalára áll, hogy a várat bevéve Wawelska erőszakkal is az övé lehessen. Közben az öreg férj meghal. Az asszony most már szabad lenne, ámde Sadowskit már köti a svéd uralkodóhoz fűződő esküje. Sadowski most már újra jelentkezne az özvegynél, aki visszautasítja: 47. Család könyve 1857. 208. sz. 48. Boroszlói tábor. Vajda János: Művei. Bp., 1969. 202-206. 49. Báthory István. Napkelet 1860. I. 1. 50. Napkelet 1860. XII. 51-52. sz. 801-802. 51. Világkrónika Pest 1860. 90. 52. Uo. 100. 53. Uo. 101. 54. Uo. 104. 55. Uo. 118-119. 56. Uo. 123. 57. Hét nemzet szövetsége (1857) 58. A czestochowai Fekete Madonna magyar kultuszáról ld. szerző cikkét a Studia Claromontana c. folyóirat 1991. évi kötetében. 59. Urvári Lajos: Babérlevelek. Kalocsa 1861. 2. köt. 51-59. 60. Budapesti Hírlap 1856. IV. 15. 88. sz. 271