A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 28-29. (1991)
VIDA Gabriella: A gönci fazekasság
JJ\ Nagymihály «\Pazdics ^ Jászó •D Szepsi D Q>\ Jolsva 'Rozsnyó . *' Nagyida / • * . *' ^ ) Abaújvár A &:' Torna ^ ) Abaújvár Hollóháza &:' X JA • Pelsóc / •y / Telkibánya Pálháza Rakaca *0 ) 0 Gönc Sátoraljaújhely Rakaca *0 £ ) • Göncruszka £/ .Hejce * j • Korlát s Pacin • ) £ ) • Göncruszka £/ .Hejce * j • Korlát s )atak X^_J • P Putnok y/Boldogköváralja f •Encs ö * >"^ • / • Forró 7X X *baújszántó ^ÖTállya ^-" / • Forró 7X X *baújszántó ^ÖTállya ^-" , ~L SZIK-6 /Metsző ö ^ hP (y í X\ ) Szerencs ^"jf 1 »JMISKOIC #V / Toka in; , ~L SZIK-6 /Metsző ö ^ hP (y í X\ ) Szerencs ^"jf 1 »JMISKOIC #V / Toka in; Rakamaz • X Á KEMENYCSERÉPGYÁR , ~L SZIK-6 /Metsző ö ^ hP (y í X\ ) Szerencs ^"jf 1 »JMISKOIC #V / Toka in; Rakamaz • X X VASÁRHELYEK Görömböly A 1 Kisvárdí • a D GÖNCI EDÉNYT RENDELŐ KERESKEDŐ Ónod r^ D • regyháza D NÉPI FAZEKASKÖZPONT Ónod r^ \ Ny D • regyháza 27. kép. Fazekasközpontok, a gönci fazekasság piackörzete Kereskedelem A gönci csuprosok edényeik döntő többségét mindig kereskedőknek adták el, s csak kisebb részét értékesítették maguk. A Hernád-völgy, a Hegyköz és a Hegyalja kereskedőivel hosszú időn át folyamatosan jó kapcsolataik voltak, akik kemenceszám rendelték meg tőlük az edényt. Megbeszélték előre, hogy melyik edényfajtából hányat kérnek. Addig nem rakták ki a kemencét, míg a kereskedő személyesen nem volt jelen. A két háború között kereskedőnek a következő helyekre adtak el edényt: Sátoraljaújhely, Szerencs, Kassa, Miskolc, Tarcal, Pacin, Putnok, Kisvárda, Megy aszó, Szikszó, Tokaj, Abaúj szántó, Rakaca, Monok, Jászó, Nyíregyháza. Tarcalon pl. egy Rosenthal Lajos nevű kiskereskedő 28 éven át árult Göncről edényt. A kereskedők és a fazekasok közti közvetlen üzleti kapcsolatba néha beléptek a fuvarosok is. Ezek általában cigányok voltak, akik előre megkérdezték az égetés időpontját a csuprostól, és érte mentek az edényért. Néha még verekedtek is egymással az áruért. Helyben kifizették a teljes vételárat, elvitték a fenti helységekbe és ott eladták a kereskedőknek. Vásározni is el-eljártak, de csak a saját lóval rendelkező fazekasok. Délután rakták meg a szekeret, éjszaka utaztak. A szekérre úgy tették szalma közé az egyes darabokat, hogy azok sehol ne érjenek össze és a lehető legkevesebbet tudjanak mozogni. Magasan 456
