A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - DÉTSHY Mihály: Rákóczi Zsigmond szerencsi vár- és templomépítkezésének dokumentumai

mára égető szükségleteikre ismételten kölcsönöket vettek fel Rákóczitól, végül 1580. március 23-án kötelezettséget vállaltak a felgyülemlett 4000 forint tartozás egy hónapon belüli kifizetésére, a határidő be nem tartása esetére pedig Szerencs átadására zálogként. Ernő főherceg királyi helytartó ismételten helytelenítette a falu elidegenítését, és tilalmazta azt. De mielőtt még tilalma megérkezett, a Kamara és Rüber a határidő lejártával Szerencset Rákóczi kezére adta. Miután az állandó pénztelenség miatt utóbb sem tudták kifizetni a 4000 forintot, az uralkodó hallgatólag tudomásul vette az elzálogosítás tényét, és hamarosan jogszerű zálogbirtokosnak ismerte el Rákóczit.

8 A következő években a zálogösszeget Rákóczi újabb kölcsönei és elmaradt fizetései fejében a király többször emelte, és a birtok Hernádnémetivel és Bas pusztával, majd Megyaszóval ki8. Min. 1580. febr. 8.: „ . . . nos ingentibus coactos necessitatibus ab Egregio Sigismundo Rakotczy ad pagum Zerenchs iam dudum fl 1 400 leuauisse. Vltra quam summám etiam Magnifico Dno Joanni Ruebero 1000 florenos Rákóczy in eam rationem se dedisse dicit. Instat autem apud nos uehementer vt uel pagum sibi assignari uel pecuniam restitui curaremus. Cum autem nos soluendo non simus, Serenitati Vestrae demisse supplicamus, dignetur benigne . . . si pagi collationon piacet, eam summám Rakotczio restituendam curare. Aequissimus enim est vt si pagus nondatur pecunia sibi reddatur". Rákóczi „vehemens" sürgetései Szendrőről 1580. jan. 21-én, 29-én és febr. 20-án a Kamarának írt levelei (Szép. Kam. lvt. Repr. Inf. Inst. f. 10.1580. jan. N. 9. és 34., febr. N. 3.). Febr. 20.: „ . . . legjen Byzonjos valazzom Immár merth mjnd zerench, mjnd penzeom nekul vagjok. En annekulis penigh elegh Nagj keolczyegbe vagjok Ith az w feolssege wegh hazába, vgj annjra hogj zabadon w feolssege az Ith walo keolczjegeometh es mwnkamath Elegh Newen wehethne kjth en keth zerenczerthys nem myndenkor merezlenek. ha Nagyobbath nem Remenleottem volna w feolssegetul". BM. 1580. márc. 7. N. 60.: Ernő főhg. helyteleníti Szerencs elzálogosítását, „Quum itaque pagus iste ab arcé Sendrő(!) abalienari nequeat", a kölcsönt a küldött 10 000 ft-ból fizessék vissza. Min. 1580. márc. 23.: a Kamara jelenti, hogy a 10 000 ft-ból a legsürgősebbekre sem telt, a fizetetlen német vértesek fenyegetőznek, hogy kifosztják a jobbágyokat, ezért még 1 400 Ft-ot kölcsönöztek Rákóczitól, és ha az összesen 4 000 Ft-ot egy hónapon belül nem fizetnék meg, „extunc pagum Zerenchs ei assignabimus". Rüber és a Kamara aznapi kötelezvénye erről Kam. Lvt. NRA. 1045/40. BM.1580. ápr.l. N.12.: Ernő főhg. utasítása, kérjenek haladékot, „Pagum verő Zerench haudquaquam illi assignetis". Min. 1580. ápr. 8.: a Kamara kéri a főhg.-et, küldjön 4 000 Ft-ot, különben kénytelenek ápr. 23-án „pagum Zerenchs Rakoczio iuxta strictissimam nostram obligationem assignare". BM. 1580. ápr. 16. N. 97. Ernő főhg. lényegében megismétli ápr. 1-i parancsát. Min. 1580. jún. 9.: Rüber főkapitány és a Kamara praefectusa jelentik, máj. 11-én, késve kapták az utasítást, az ápr. 23-i határidő lejártával Szerencset átadták Rákóczinak, miután fizetni nem tudtak. De ezzel nem éri nagyobb kár az uralkodót, mert a visszafizetéskor Rákóczi tartozik Szerencset átengedni. A zálogba adás hallgatólagos tudomásul vételéről BM. 1582. márc. 31. N. 80.: Rudolf az Ond és Szerencs közötti határ vitájával kapcsolatban Rákócziról, mint „moderno possessori pagi Zerench" ír. 232