A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - DÉTSHY Mihály: Rákóczi Zsigmond szerencsi vár- és templomépítkezésének dokumentumai

egészülve az eredeti zálogösszeg többszörösének fejében maradt Rákóczi tulajdonában, aki - feltehetőleg a leleszi - káptalannal be is iktattatta magát Szerencs birtokába.

9 Rákóczi 1587 márciusában feleségül vette Mágóchy András özvegyét, Alaghi Juditot, és mostohafiai gyámjaként Munkács várát és uradalmát is megszerezte. Ugyanakkor lemondott szendrői kapitányságáról és visszavonult birtokaira.

10 Valószínű, hogy ekkor kezdett Szerencsen erődített családi székhelyének építéséhez is. 1586-ból ismerjük első itten kelt leveleit, és bár 1588 májusa óta többnyire Egerben időzött mint a vár főkapitánya, 1589-ben is többször keltez Szerencsen.

11 A szerencsi vár ekkor már legalább részben lakható lehetett. 1589. február 4-én írja Egerből: „Az weegh házban walo lakasth bizoniaual en igen megh vntham wala", és ismételten bejelenti leköszönési szándékát.

12 Valószínű, hogy inkább új otthonába, mint a romos munkácsi várba vágyott. Feleségét 1590. november 10-én a leleszi konvent kiküldöttei „szokott lakóhelyén" Szerencs várában keresték fel, hogy betegágyában vallomást tegyen az Alaghi birtokok megosztásáról.

13 Rákóczi 1591 tavaszán távozott Egerből és feleségével gyógykezelésre Sandomirba utazott. Innen júliusban tért vissza Új helyen át alighanem Szerencsre. Felesége itt halhatott meg július 28-án, de Abaújszántón temették el augusztus 1-én.

14 1592. szeptember 19-én Ernő főherceg tájékoztatást és javaslatot kért a Szepesi Kamarától gróf Hardegg Ferdinánd helyettes főkapitány kérelmével kapcsolatban. Az ugyanis 1500 forint kölcsönt vett fel Rákóczitól, aki hajlandó lenne további 1500 forintot kölcsönözni, ha a király a szerencsi építkezés költségei fejében 3000 forinttal emelné a zálogösszeget. A főherceg arra várt választ, hogy mi épült Szerencsen, és va9. BM. 1583. máj. 31. N. 71.: Rudolf javaslatot kér Rákóczi kérelmét illetően, hogy a zálogösszeget elmaradt zsoldja 5 000 ft összegével növelje. Min. 1583. jún. 22.: a Kamara ellenzi, sőt a birtok mielőbbi visszaváltását javasolja, „non modo non augendam esse summám, sed etiam dictam possessionem, cum Arx Thokay suis prouentibus maximé indigeat, primo tempore redimendam esse". Min. 1583. jún. 27.: a Kamara még jelenti, a tokaji udvarbíró szerint Rákóczi „penes donationem aliquam super memorato Pago Zerencz nouiter impetratam, se statui fecisse", s miután nincs tudomásuk az adományozásról, megbízták az udvarbírót, mondjon ellent a beiktatásnak. BM. 1583. júl. 30.: Rudolf közli „Pagum Zerenchipsi Sig. Rakotzio minimé donatum, sed summám inscriptionis priorem tribus saltem millibus florenis Hung. auctam esse". Csatolja 1583. ápr. 28-i okiratát a zálogösszeg emeléséről 7 000 ft-ra, megemlítve, hogy Rüber és a Kamara 3 éve adta zálogba: „Sig. Rákóczy . . . Capitaneus noster anno ab hinc tertio, ad vrgentes confiniorum necessitates, ad requisitionem . . . Joannis Ruber . . . necnon Camerae nostrae Scep ... 4 000 fi . . . dederít et mutuarit, illaque pagum nostrum Zerench vocatum . . . pignoris loco praefato Sig. Rákóczi inscripserit et assignarit". BM. 1586. dec. 19. No. 237.: a zálogösszeg újabb emelése 9 160 ft-ra. BM. 1588. jan. 2. N. 1. melléklete: Szerencs, Hernádnémeti és Bas-puszta egyesített zálogösszegének emelése 16 175 Ft-ra. 10. HHSta. Ung. A. Alig. A. f. 118.1587. márc. fol. 43. Ernő fhg. - Rudolf, 1587. márc. 20. mell. Nogaroll levelének részlete: „ . . . der Herr Ragozi Sigmund Obrisster zu Zendreő khurz verschinner tág, sein hochzeit mit weilandt Herrn Magochy Andraschen gelassenen Wittib gehalten . . . erclart, das Er sich weitter gehn Zendreő nit bégében khönne". Uo., fol. 61. ErnőRudolf,.ápr. 3.: „derRakozi . . . auf seinen güettern . . . kranckhligen . . . solle". 11. Repr. Inf. Inst. 1586-89. évi fasciculusokban. 12. Uo.,fasc. 20.1589. febr.N. 28. Min. 1589. ápr.25.: KielmannA. főkap.h.jelenti,Szerencsen tárgyalt Rákóczival az egri főkapitányi tiszt további vállalásáról. Min. 1589. szept. 27.: a Kamara prefektusa, Melith István jelenti, Szerencsen kereste fel Rákóczit. 13. NRA. 494/26. 14. Min. 1591. júl. 10.: „Sig. Rákóczi ante biduum ex Polonia redyt, quem illico in oppido wyhel ambo conuenimus"; uo., júl. 29.: „coniunx eiusdem quae hesterna die inter 1 et 2 horam pomeridianam e viuis excessit"; uo., aug. 2.: „Illa hesterna die in oppido Zantho humata est". 233