A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - PALÁDI-KOVÁCS Attila: Favágók és más erdőjárók Dél-Gömörben

2. kép. Fadöntés menete a) lékelés, 3. kép. Fűrészek: a) cserfűrész, b) fűrészelés az ellentétes oldalon b) karaj fűrész, Fülekpilis (Ple§) mes favágók, falusi szegényemberek közül került ki. Keresetükből ők sem tudtak megvagy onosodni.

13 Az ölfavágók napi munkarendje azonos volt egész Dél-Gömörben. Ezzel szemben a napi teljesítmény szembeötlően különbözött, eltérő normákhoz kötődött. A barkai favágók reggel 4 órakor már a „fa tövében voltak", s elkezdték a fadöntést. Ott egy pár favágó naponta 12-13 űrméter hasábfát termelt ki. Ez túlnyomórészt bükkfa volt. Fülekpilisen egy-egy pár favágó naponta 8-9 méter fát szokott kitermelni. Péterfala favágó párjainak napi átlagteljesítménye 5-6 űrméter volt. Sima cserfából esetleg 7 métert is kitermeltek. Az egész téli idény alatt 500-600 űrméter volt két favágó teljesítménye. A vidékenként változó teljesitménynormákat részint a fanemek különbözősége magyarázza. Barkán, Lucskán, a könnyen hasadó, „szapora" bükkfát termelték ki, Fülek és Ajnácskő vidékén pedig a tölgyet, csert, gyertyánt. Lehetett eltérés a munkanap hosszában és a munkatempóban is. Csak kevés különbséget mutat a szerszámkészlet és a munkatechnika. A Csermosnya-völgy favágói szívesebben és ügyesebben éltek az ékeléssel, a spaldok és a faékek használatával, mint Péterfala és Ajnácskő favágói. Mindkét vidéken reggel történt „a fák leeresztgetése" azaz a fadöntés. Délig folyt a törzs gallyazása és darabolása, ha párban dolgoztak. Nagy fűrésszel 120-130 cm hosszú darabokra szabdalták a törzset és a vastag ágakat is. Ebéd után egyikük hasábokra vágta, másikuk pedig 3 méter hosszú rakásokba hordta az ölfát. Munkamigráció és életmód: A favágók életéhez hozzátartozott az utazás, a lakóhelyüktől távoli munkavállalás is. Herkely írja a Csermosnya-völgyiekről: „A lakosok messze földön híres favágók, legjobbak a kiskovácsvágásiak, a barkai és lucskai favágókat Kárpátalja felé szeretik."

14 Lipták József barkai lakos az 1920-as években maga is többször volt erdőmunkán Ruszinszkóban. Egy tornai fakereskedő faktora szervezte be. Egy-egy alkalommal 20-30 favágó ment Barkáról, s egy-két szomszédos faluból Ruszinszkóba (Beregbe, Ugocsába). Ilyenkor másfél-két hónapig nem látta őket a családjuk. Az erdőben kolibáX építettek maguknak a munkahely közelében kiválasztott alkalmas helyen. Négy ember lakott együtt, s közösen építették a kunyhójukat is. Par13. Fülekpilisen Szoó Ferenc volt a helybeli nagybirtokos Geller család faktora az 1920-as években. Péterfalán Illés István favágó egy időben szintén vállalt ilyen megbízást: „A feledi zsidónak faktorja is voltam" - emlékezik vissza. Illés István, szül. 1896. Péterfala. 14. Herkely K., 1941. 261. 576