A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

NÉPRAJZI TANULMÁNYOK - PALÁDI-KOVÁCS Attila: Favágók és más erdőjárók Dél-Gömörben

4. kép. Vasbunkó, ekés persely. Fülekpilis (Ples). Paládi-KovácsA.felv. 1978 tikba kettesével szerveződtek, párokban dolgoztak. Teljesítmény szerint kerestek, ketten osztozkodtak a béren. Minden űrméter fa kitermeléséért (beleértve a darabolást, hasogatást, berakást is) 5-6 koronát kaptak, azt kellett kétfelé osztaniok. A kunyhóban állandóan égett a tűz. Ezen a tűzhelyen főzték és sütötték ételeiket is. Mivel az otthonról hozott kenyér és gruja (burgonya) hamar elfogyott, azt venni kellett időnként. Hazulról inkább szalonnát, hagymát, rántást vittek többet. Pálinkát csak vasárnap esténként ittak a zsidónál (a korcsmárosnál). 1919-ben Gömörhosszúszóról Szatmárba ment egy csapat favágó. Kilenc-tíz ember volt ott a faluból. Erdőd közelében, Lajosmajorban dolgoztak: rönköt hordtak, fát hasítottak, ölfát rakodtak és szállítottak. Egy tornallyai fakereskedő fogadta fel őket és szervezte meg az utazásukat. Hatan folyton csak rönköt rakodtak. A többiek sínen járó csilléket pakoltak méterfával.

15 A ruszinszkói és szatmári munkavállalások november és december hónapban történtek. Megszokottabb volt a megyén belül vagy a szomszéd megyékben vállalt erdőmunka. Péterfaláról egyes teleken 20 pár favágó is kikerült. Többnyire Dél-Gömör, a Barkóság erdeiben dolgoztak, - messze vidékre nem jártak el. Előfordult, hogy 5-6 pár Breznón (Zólyom megye) vagy Tiszolc vidékén dolgozott. Nem szívesen mentek, mert nem szerettek az erdőben, kunyhóban lakni. A péterfalai favágók kompérásás (a burgonya betakarítása) után, októberben már az erdőben dolgoztak, s tavaszig mindig volt munkájuk. Legtöbb munkát állami erdőkben kaptak a két világháború közötti években.

16 Sok dél-gömöri favágó talált munkát a Murányi-fennsík erdőségeiben is. Barkáról, Lucskáról szintén eljárt időnként egy csapat favágó Murány vidékére, s ott összetalálkozott Baracáról, Beretkéről, Királyiból érkezett emberekkel. Figyelték egymás szokásait, beszédmódját, viselkedését. A Csermosnya völgyiek többnyire haluskát, meggruját 15. Adatközlő: Bartók István, szül. 1901. Gömörhosszúszó. 16. Adatközlő: Illés István, szül. 1896. Péterfala. 577