A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - DÉTSHY Mihály: Rákóczi Zsigmond szerencsi vár- és templomépítkezésének dokumentumai

jon a kamara előzetes tudtával és beleegyezésével, és ha azzal, vajon a királynak el kell-e ismernie a költségeket.

15 A Kamara október 14-én az alábbi, avar első, bár vázlatos, mégis szemléletes leírását tartalmazó tájékoztatást adta: „Ami a szerencsi épületet illeti, az vár- és erősségforma. Alkalmatos, nagyszámú és tágas lakóhelyiségeken kívül várfalakkal, tornyokkal és elég mély árokkal rendelkezik. Ez a castellum Tokaj és Ónod vára között fekszik úgy, hogy szükség idején az ellenség próbálkozásai ellenében e vidék védelmében nem csekély jelentőséggel bírhat. Mivel pedig az építkezés nem csupán 3000 forintot, hanem vélhetően jóval többet emésztett fel, alázatosan úgy látjuk, megengedhető, hogy Rákóczi uram számára, ha több nem, de mégis 1500 forint az építkezésre fordított költségek fejében az említett jószágok zálogösszegéhez Írassék".

16 Az ügy ezzel két évre elaludt. Csak 1594. november 24-én írt most már Mátyás főherceg erről újból a Kamarának, megemlékezve mintegy két évvel korábbi tájékoztatásáról, és hozzájárult, hogy a Hardeggtől még járó 1000 és építési költség címén további 1500 forinttal növeljék a zálogösszeget.

17 A Kamara közölte ezt Rákóczival, ő azonban, amint azt a Kamara 1595. február 23-án a főhercegnek jelentette, keveselte a felajánlott összeget, mivel Hardegg írásban is megígérte neki, gondoskodni fog, hogy építési költség fejében 3000 forintot ismerjenek el. „Miután azonban nem 3000 forintot, hanem kétannyit is fektetett ebbe az építkezésbe", reméli, ha a főherceg nem hagyná jóvá a 3000 forintot, mégis hozzájárulna, hogy az építkezésre fordított költségeket „ácsok és művesek" felbecsüljék, ahogyan a mislei prépostság építkezésénél tették, és eszerint elégítsék ki.

18 Mátyás 1595. március 14-i válaszában - Rákóczi tájékoztatására is hivatkozva - utasította a Kamarát, küldjenek ki az épületek igazságos becslésére alkalmas és hozzáértő „architectusokat", és az elkészült becslést véleményükkel együtt juttassák el.

19 A Kamara 1595. május 12-i levelével küldte meg az április végére elkészült becslést. Elkészítésére Kassáról két városi kőművest, két asztalost és két tüzérségi ácsot rendel15. BM. 1592. szept. 19. N. 166.: „informationem ... de aedificio perfecto, quale id sit, et num ipse Rakoczius illud cum praescitu et voluntate vestra perfecerit, et Sua Maiestas sumptus illos admittere teneatur". 16. Min. 1592. okt. 14.: „Quod itaque ad aedificium Zerenczianum attinet, id castri et fortalicy instar est, praeter habitationes commodas copiosas et amplas, muros turres et fossam sat profundam habens, Estque castellum id inter Arces Thokai et Ónod situm, vt tempore necessitatis aduersus hostium conatus, partibus his ad defensionem non paruum momenti afferre possit. Cum autem ad structuram hanc non modo 3 000 florenos, sed etiam multo plus insumptum putetur, videretur demisse, eidem Do.: Rákóczi si non plus mille tamen et quingentos concedi posse, summae Inscriptionali praedictorum bonorum nomine sumptuum ad aedificationem illám factorum adyciendum". 17. BM. 1594. nov. 4. N. 96. 18. Min. 1595. febr. 23.: „ . . . cum verő ipse non 3 000 fi. sed duplo quoque plus in eam aedificationem pro defensione locorum et partium illarum maximé necessariam insumpserit . . . concessuram esse, vt sumptus ad aedificia illa facti, per fabros et opifices (vt in aedificatione Mislensi factum esset) aestimarentur, eoque modo satisfactio sibi impenderetur". A mislei becslésről Min. 1579. aug. 25. 19. BM. 1595. már. 14. N. 34.: „ . . . Demisse autem nos informauit dictus Rákóczy aedificia illa maioribus sumptibus et expensis, quam uos antea admittendas censuistis, extructa: Benigne itaque uobis mandamus, ut ad aestimationem dictorum aedificiorum Zerenchianorum aliquos idoneos, et peritos Architectos, qui ea aedificia iuste aestiment, mittatis, atque de eorundem aestimatione sententia uestra addita nos edoceatis". 234