A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 25-26. Tanulmányok Szabadfalvi József tiszteletére. (1988)

RÉGÉSZETI TANULMÁNYOK - CZEGLÉDY Ilona: A kurityáni pálos kolostor

6. kép. A szentélybelső a munka kezdetén vállmagasságáig felhalmozódott omladékon feküdt. A hajó K-i végén a diadalív teljesen hiányzott. A hajóban több fa állt. A szentély falai a D-i oldalon két ablaknyílás aljával a hajóéval kb. azonos magasságig álltak, kivéve a sokszögű szentélyzáródásét, amely már alig emelkedett ki a másfél-kétméteres omladékból. A szentély D-i oldalán kettős ülőfülke faragott kő maradványai látszottak. Az É-i szentélyfalban egy kiromosodott ajtónyílás volt. A templomtól É-ra az omladékból a kolostor falai emelkedtek ki. A falak helyenként téglával vegyesen idomtalan terméskőből (mészkő) épültek. A faragványok nagy üreges zárványokkal teleszórt vulkánikus, fagyálló szürke kőből készültek. A tervprogramot készítő építészek véleménye szerint: „A maradványok állapota, tekintettel az utóbbi években bekövetkezett omlásokra, sürgős állagmegóvást tesz kívánatossá. Ez azért is sürgős, mert „kincskeresők" rendszeresen turkálnak a romok között, ezzel egyrészt bolygatják a bezuhant falmaradványokat, de a romok épségét is veszélyeztetik."

19 „Szigorúan vett régészeti ásatás nem szükséges. Az omladék eltávolításánál régész felügyelete szükséges. Az eredeti burkolat szintje alatti kutatásra előreláthatólag nem kerül sor. A régészeti megfigyelés célja lényegében a faragott kövek lelőhelyének megfigyelése, esetleg leletanyag összegyűjtése. Falkutatás nem szükséges." Az omladék kihordása során kisebb mérvű dúcolás szükségessé válhat. Nyilatkozták ezt annak érdekében, hogy történjék végre valami a rom megmentéséért. A templom és a kolostor elrendezése és felépítése a pálosrend szabályait követik, és ezért erős hasonlóságot mutatnak a többi középkori pálos kolostorral. Az épület az 1408. évi alapításnak megfelelően az ekkor virágzó csúcsíves, gótikus stílusban épült. 19. Détshy M.-VladárÁ., OMF Tervezési program 1969. III. 25. 217