A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

EMLÉKÜLÉS Herman Ottó születése 150. évfordulóján - SZABADFALVI József: Herman Ottó közéleti tevékenysége

kerekedett nemzetközi vita és visszhang indította el a századelőn a bükki barlangok tudományos feltárását. Az innen kikerült leletegyüttes adta és adja régészeti gyűjteményünk legrangosabb csoportját és vált ismertté a szakemberek között világszerte. Herman Ottót a Borsod-Miskolci Múzeum Egyesület tiszteletbeli tagjává is választotta. 3. A XIX. század második felében igen nagy jelentőségre tettek szert a különböző háziipari, ipari, majd pedig a központilag szervezett nagyobb kiállítások. Herman Ottó ezekkel is hamar kapcsolatba került. 1872-ben részt vett a Dicsőszentmártonban rendezett kisküküllő megyei gazdasági kiállításon. Kolozsvár elhagyása után és még budapesti alkalmazása előtt, amikor különböző megbízatásokból és igen nehezen élt, bízták rá Apatinban a magyar iparkiállítás rendezését. A kiállításon a kendertermesztést és -feldolgozást mutatta be kiemelten, erről később tanulmányt is írt.

8 Helyt adott a népművészet (kerámia, fafaragás, szűr stb.) bemutatásának, s már ekkor felfigyelt a népművészet hanyatlására.

9 Akiállítás titkára volt, eredményes munkájáért az Apatiner GewerbeVerein aranyéremmel tisztelte meg. Az ipar és az iparosság figyelemmel kísérése hozta össze 1875-ben „az ország hontalan kormányzójával is".

10 Közreműködött Budapesten az 1885. évi országos kiállítás megszervezésében, itt halászati gyűjteményét mutatta be. A millenniumi kiállítás szervezőbizottságának alakuló ülésén 1893-ban Herman Ottó felajánlotta, hogy összegyűjti a magyar pásztorélet eszközeit s azt az ezredéves kiállításon bemutatja. A városligeti tavon e célra emelt pavilonban, illetőleg a vízen ismét bemutatta halászati gyűjteményét. A pásztoreszközök mellett kiállítatta a hagyományos pásztorépítményeket is. Az Anthropologische Gesellschaft in Wien meghívására Herman Ottó 1896. február 13-án gazdag anyagának egy részét Bécsben is bemutatta. Az itt elhangzott előadásának megjelent szövege volt az első pásztorkodási publikációja. Herman Ottó gyűjteményét 1900-ban bemutatták a párizsi világkiállításon is, a kiállított anyag értékét jelzi, hogy a francia kormány meg akarta vásárolni néprajzi múzeuma számára. 4. Herman Ottóra emlékezvén, nem szoktuk számon tartani iparpártoló, illetőleg a gazdálkodás fellendítését célzó érdeklődését, tevékenységét. Említsünk idevonatkozóan is néhányat: Jelentős szerepet fejtett ki a filoxéravész felismerésében, majd pedig a magyar szőlészet megvédésében és felújításában. 1873-ban az elsők között tekinti meg Pancsován a károkat. A megoldás érdekében cikkezett a Természettudományi Közlönyben

11 és napilapokban, tartott előadásokat és gyűléseket hívott össze. Ez ügyben 1879. december 9-én és 1882. február 11-én felszólalt a parlamentben is. Hirdeti a homokos talajok bekapcsolását, a kísérlet megtekintésére külhonba is kiment. Than Károllyal, Wartha Vincével együtt bízta meg a kormányzat az ún. filoxéra bizottságba, amelynek 1880-ig tagja is volt. 1874-ben az apatini kiállításon kiemelt helyet biztosított a háziiparnak és a kenderfeldolgozásnak, mindkét témakörről, azok új eljárásairól több ismertető újságcikket publikált 1874—78 között az Egyetértés és a Vasárnapi Újság hasábjain. .Ennek kapcsán felvetette egy Iparmúzeum tervét is.

12 1885. március 5-én a képviselőházban beszédet mondott a „selyemtenyésztés tárgyában". 8. Herman O., 187'A.; Herman O., 1877a. 9. Herman O., 188&z. 10. Lambrecht K., 1920. 11. HermanO., 1875.; Herman O., 1887&.; Lambrecht K., 1920. 192-193. 12. Herman O., 1877.699. 39