A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

EMLÉKÜLÉS Herman Ottó születése 150. évfordulóján - SZABADFALVI József: Herman Ottó közéleti tevékenysége

Halászati kutatásai megismertették a haltenyésztés korszerű eljárásaival. Az 1880-as évek végén napilapokban, de terjedelmesebben, a szakemberek számára a Természettudományi Közlönyben több cikket és tanulmányt írt az okszerű halgazdaságról, azok berendezéséről, a keltetésről, a ponty és a pisztráng tenyésztéséről.

1 3 5. Herman Ottó jelentősen szervezte a természetvédelmet, talán azt is állíthatjuk, hogy az első magyar tudatos természetvédő. Állattani, elsősorban madártani kutatásai vitték el az 1870. évek második felében az állatvédelem tudatos hirdetéséhez. Ide vonatkozó tanulmányai a következő évtizedben jelentek meg: Védjük az állatokat címmel 1882-ben kiadványt szerkeszt.

14 Ugyanezen év márciusában kérelmet nyújt be az Országos Állatvédő Egyesület megalakítása céljából, erről 1882. március 19-én adnak hírt az egykorú lapok. Az Állatok védelme címmel 1883-ban a Franklin Társulatnál jelentet meg egy 117 oldalas munkát.

15 Természetvédő buzgólkodása túlterjedt országunk határain. 1889-ben a franciaországi madárvédelemről számolt be.

16 1900-ban az egyesület közgyűlése elé terjeszti indítványát a Madarak és fák napja

11 rendszeres megtartására. Ezt Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter hat év múltával, 1906-ban rendelte el, majd pedig a törvényhozás törvényerőre emelte (1906: 1.1. c). A természetvédelem kérdéseivel 1914-ben bekövetkezett haláláig folyamatosan törődött, foglalkozott. 6. Tartósabb otthonra először, teljes nyolc esztendőre Kolozsváron lelt. Brassay Sámuel mellett mélyedt el jobban a természettudományokban, ismerkedett meg a múzeumi munkával és a múzeumi egyesület tevékenységével. De itt kezdett hozzá 1865-ben, majd pedig tanult bele igazán a publicisztikai tevékenységbe is. Itt került kapcsolatba a barátja, Sámi László Farkas utcai lakásán találkozó szellemi vezetőcsoporttal, akik K. Papp Miklós vezetésével Kolozsváron megindították a Magyar Polgár c. hetente három alkalommal megjelenő politikai és társadalmi hetilapot. Herman Ottó állandó külső munkatársa lett a lapnak. Eleinte kizárólag útirajzokat és esszészerű tanulmányokat írt első kutatóútjairól. 1870 decemberében Mátray Ernővel új rovatot indít Új Erdélyi Múzeum címmel, ebben Herman Ottó mellett Brassay Sámuel, Entz Géza, Török Aurél is publikált. Az első politikai cikkeket 1971-ben, a francia kommün évében, igazolhatóan, annak hatása alatt írta. Közben otthagyta az Erdélyi Múzeumot és a kolozsvári lap főmunkatársa, majd társszerkesztője lett. Az első politikai cikke 1871. január 31-én jelenik meg A válság küszöbén címmel. Március 28-tól folyamatosan hírt ad a párizsi eseményekről ilyen címen: A montmartrei „lázadók"; (Magyar Polgár, márc. 28.) A párizsi „commune" előzményei (jún. 7.); Az „Internationale" (jún. 20.) stb. Még ebben az évben ilyen címmel jelentek meg a Magyar. Polgár hasábjain cikkei: A lelkiismeret szabadsága (dec. 3. sz.); A munkások ügyében (szept. 8. sz.); A „munkások pere" (1872. máj. 9. sz.); Kossuth nézetei az ellenzék két árnyalatának feladatáról a választásoknál. (Magyar Polgár, 1872. máj. 26.).

18 Politikai publicisztikával szinte élete végéig foglalkozott a budapesti lapokban is. A Politikai Újdonságok 1875. évi számaiban jelent meg .4 háziipar és a tanoncoktatás c. 13. Herman O., 1888b.; Herman O., 1888c.; Herman O. 1887a.; Herman O., 1905. 14. Herman O., (szerk.), 1882. 15. Herman O., 1883. 16. Herman O., 1889. 17. v. ö. Herman O., 1906. 18. v. ö. Lambrecht K., 1920. 215-222. 40