A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - DOBROSSY István–IGLÓI Gyula: Koronauradalmi épületek Miskolcon a XIX. század elején. II.. közlemény

7. kép. A gabonatáros épület tetőalaprajzai 8. kép. A Szénáskert felmérési terve. (Északra és metszetei [felől] a mai Győri kapuhoz csatlakozott.) 6. „A Szénás kerf A) A szénáskert az akkori város külterületén, a Svábsor (mai Győri kapu) és az azóta megszűnt Felvégi utca (kb. a mai Bársony János u.) közötti területen volt. Az 1613-as helyrajzi számmal jelölt területet térképünkön 22. számmal jelöltük. Egykori helyén az ún. összekötő városrész modern lakótömbjei állnak. B) „A felső város külterületén az uradalmi kádárbognár lakása táján, az 1613-as telekszám alatt található. Mind a négy oldaláról deszkakerítés veszi körül, elől ajtaja és oldalkapuja van (8. kép). Az ajtó előtt híd kőből,az árok fölött. Itt csépelik a tized-gabonát, itt őrzik a szalmát, a szénát. Területe 1170 négyszögöl öl. Becsértéke bécsi értékben: 334 f. 27 kr., folyópénzen 125 f. 46 4/5 kr." 7. „A Magtár a pincéveV A) Az épület a mai északi tehermentesítő út tájékán helyezkedhetett el, az Eszperantó tér és a Thököly utca közötti szakaszon. Térképünkön 23. számmal jelöltük helyét. A „B" leírásban szereplő telekszám (ti. 856-os hrsz.) e környéken nem azonosítható. (Ez 85