A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 24. (1986)

TÖRTÉNETI, IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - DOBROSSY István–IGLÓI Gyula: Koronauradalmi épületek Miskolcon a XIX. század elején. II.. közlemény

r a szám ugyanis a mai Toronyalja utca középső részén szerepel a Domby-térképen.) Az objektumról ezt megelőzően, s ezt követően sincsenek pontos adataink. B) Az összeírás szerint „az uradalmi fatelep háta mögött a domb oldalában, magánosok pincéi között (ti. a kőporosi pincék) áll az uradalmi pince a magtárral a 856-os telekszám alatt, homlokzatával délre nézőén. Jó anyagból, szolidan és emeletesen épült zsindelyfedél alatt, de már javításra szoruló állapotban (9-10. kép)". A homlokzat közepén vasból készült és helyezkedik el az a kapu, amely kétszeres vaszárral és háromszoros vaslakattal van biztosítva. Ezen a kapun belépve az előpincébe, azaz a borházba jutunk, amely téglaboltozatú, s igaz, hogy széles és magas, de már omladozó állapotú. Innen nyílik a bejárat a négy, s egymásba nyíló pincébe, amelyek hosszan elnyúlnak a szántóföldek irányában. Jobbról kezdve az első pince ajtaja hiányzik, a pincelyukat lágy kőzetbe vágták, s ezért nagy részben téglaboltozattal van kiegészítve. Ebben három sorban 150 gönci hordó fér el. Ebből nyílik a második pince, amely lécajtós, boltozatos, s hasonlóan az előbb említett lágy kőbe van vájva. Ebben szintén három sorban 600 gönci hordót lehet elhelyezni. A harmadik pince is külön ajtóval rendelkezik. Ebbe 180 hordó fér el, de a vége felé el van nedvesedve, s ezért a bal oldalán már csatorna van, amely összegyűjti és elvezeti a vizet. A negyedik pince formájában hasonló a másodikhoz. Ez 600 gönci hordónak ad helyet. Az uradalmi pincék tehát 1530 hordó elhelyezésére alkalmasak. 86