A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 16. (1977)

VIGA Gyula: Kecsketartás az Aggteleki Karszton

KECSKETARTÁS AZ AGGTELEKI-KARSZTON 337 volság és a vásárok naptári megoszlása szabta meg. Bódvaszilas, Szendrő, Rudabánya, Edelény, Tornaszentandrás, valamint a II. világháború alatt bekövetkezett területi átrendeződés idején Pelsőc és Torna voltak a legfontosabb vásárhelyek (17. kép). Egyedül Rudabánya vására jelentett az átlagosnál nagyobb vonzást a kecske értékesítése szempontjából, mert ott a bányászok szívesen vásárolták meg a kecskéket. A vásárra szekéren, megkötve vitték a kecskét, csak az egészen közeli falvakból (4-5 km) hajtották lábon. Az utóbbi tíz évben fokozatosan megszűnt a kecskék vásárra hajtása. Ma már kinevetik azt, aki vásárra viszi a kecskéjét. A beszerzés főleg falvakon belül folyik, s más településekről való vásárlás esetén is nélkülözi a szervezett árucsere kereteit. 1976-ban 300—500 Ft egy fejős kecske ára, de általános vélemény az, hogy ennyi hasznot egy hónap alatt hoz. Edelcnyp 17. kép. A kecsketartás kapcsolatai a tájegységen belül, III.: vásárok. (A településeket vö. a 3. képpel) A •» vásár P = gyűjtőpont. ->