A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

MOLNÁR József: Jókai Mór „A Miskolczyak” című történelmi elbeszélésének forrása

JÓKAI MÓR „A MISKOLCZYAK" CÍMŰ ELBESZÉLÉSÉNEK FORRÁSA 295 ról a XVI. századi források mint valpói hősről emlékeznek meg, aki 1543-ban Szolimán szultán ígéretében bízva a túlerővel szemben szabad elvonulás reményében feladta a Baranya megyei Valpó várát, de utána a törökök megölték. Valpó Perényi Péter délvidéki birtokai közé tartozott s amikor a mohácsi csata után székhelyét Sárospatakra tette át, az Árky család élő tagjai vele együtt kerülhettek új birtokára.

10 Erre az Árky család „baronyai" előneve is utal.

11 Sárospatak város jegyzőkönyvében Árky Andrásról 1602. április 16-án tesznek említést, aki Dobó Ferenccel kerül ellentétbe a Megyeri szőlő alatt levő rétjén szabadon fogott út miatt s ez ellen tiltakozik a város bírája előtt. 1609ben említik Árky uram majorját a jegyzőkönyvek.

12 Arra is van dokumentum, hogy Árky András szoros kapcsolatban állott Lorántfy Mihállyal, a pataki vár tulajdonosával, annak éppen élete utolsó esztendejében. 1614. június 8-án már megszületett Lorántfy Mihály második házasságából Katalin nevű kisleánya, s egyszerre hirtelen megbetegedett. Anyósa Andrásy Péterné Becz Zsófia hozzáírt levelében ez áll: „K(egyelme)d beteges állapotja minekünk szivünk fájdalmára vagyon... Bizony igen akarom vala, hogy az Úr Isten K(egyelme)det meggyógyítja vala ez jövendő székre (ti. törvényszékre)... Ez jövendő hétfőhöz három hétre az szék nap, ha (Kegyelme)dnek oly nagy gondja nem lenne az Arky urammal, hogy Kd annak előtte ide eresztené (ti. Krasznahorkára) harmadnappal; mert ez felől ugyan derékképpen kellene beszélgetni, hogy micsoda dologgal mehessünk elő, Kd tudom, hogy jobban érti az dolgot Árky uram által is.. ."

13 Ez ad magyarázatot arra, hogy Árky András síremléke a várúrral való szoros kapcsolata következtében került a templomba. Mint ahogy Miskolczy Márk családjának síremlékét a Dobó Ferenchez fűződő kapcsolata következményeként helyezték el a templomban, annál^ is inkább, mert Dobó Ferenc idejében ő volt a várnagy a pataki várban.

14 Árky András feleségéről, kit hol Gerencsynek, hol Girincsinek írnak, a síremlék állításán kívül azt tudjuk, hogy a Girincs községből származó birtokos családnak volt a tagja. 1603-ban Gerencsy László is birtokos volt itt s éppen ebben az évben nyert Árky András és Miskolczy Simon közösen kuriális telket Bodrogszentmárián. A testvérek együttemlítése is arra utal, hogy ekkor még békében éltek egymással.

15 A Jókai által említett emeletes Árky-kastély kiugró tornyocskáival biztosan a költői képzelet szüleménye. De említenek Sárospatakon az iratok egy Baraniay András nevű urat, aki esetleg azonos baronyai Árky Andrással. Ez 1607. április 22-én Varró János városi főbíró előtt vallja, hogy az mely házat, idvezült Dobó Ferenc

16 ő nagysága sok esztendőkkel ez előtt, Paticarius Györgynek adott volt, annak utána az ő defectusán az Istenben elnyugodott Perényi Zsófia adott volt neki, azt eladta most ötödfélszáz forintért Horváth Menyhártnénak a pataki becsületes bírák és Perényi Zsófia fia Székely Jakab jelenlétében s a pénzt hiánytalanul felvette.

17 Simon János egyik jegyzetében megemlíti még azt is, hogy Árky Andrásnak volt Lénárt nevű fia is, aki korán meghalt, s Katalin nevű leánya, aki Görgey Jób felesége lett. Ez a Görgey Jób a pataki vár tulajdonosának, Lorántfy Zsuzsannának szolgálatába került, s később I. Rákóczi György udvarmestere is volt.

18