A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 13-14. (1975)

MOLNÁR József: Jókai Mór „A Miskolczyak” című történelmi elbeszélésének forrása

296 MOLNÁR JÓZSEF Miskolczy nevű családtagok A XVII. század elején Sárospatakon a városi protokollumban a Miskolczyak elég gyakran szerepelnek, de Simont nem említenek. Miskolczy János Deák (másként Johanne Literate Miskolczy) 1601-ben a város nótáriusa, 1611-ben szintén nótáriusként említik. Deák (Literátus) megkülönböztetése a tanultság fokát jelenti, de egyben arra is mutat, hogy szoros kapcsolat lehetett közte s Miskolczi (Literati) Márk pataki várnagy között. Erre bizonyíték az is, hogy a sárospataki vár 1619-ből fentmaradt számadáskönyvében is többször előkerül neve. Az 1619. május 10-i bejegyzés arra mutat, hogy Rákóczi György (felesége Lorántfy Zsuzsanna) és Zsigmond (felesége Lorántfy Mária) udvarában fontos szerepet játszott: „az Úr ő nagysága küldötte Miskolczi János Deák uramat Cassara Eötvös János ellen egy fassio kivételére." 1620. július 5-éről Sárospatakról írt levelét is ismerjük Rákóczi Zsigmondhoz, amely hasonlóképpen belső emberének mutatja. „A miben Ngod engemet informált vala itt fennlétében, azokban eljártam tehetségem szerént... a Somlyódnak és a Mondolás szőlőnek munkáit elvégeztettem... Búzát felest őröltek az mint Ngod parancsolta... a Ngod parancsolatja szerént a meggynek és epernek szerit tehettem, küldöttem."

19 Nemes Miskolczy Mihály 1648-ban városi esküdt, 1655-ben substitutus bíró, 1659-ben sárospataki főbíró, az 1666 és 1667-ben is. 1655-ben említik, hogy felesége Szegedi Katalin.

20 Miskolczi Ferenc Deákot 1614-ben említik a városi jegyzőkönyvek, de 1620-ban már özvegyéről van szó.

21 Miskolczi István Deák és felesége Földeák Zsuzsanna 1636-ban fordul elő.

22 A Deák megkülönböztető jelzés tanulságuknak és esetleg egy családba tartozásuknak is lehet a bizonyítéka. Azt csak alaposabb családtörténeti kutatás bizonyíthatná be, hogy milyen kapcsolat van köztük s mennyiben származnak Miskolczy Márk családjából. Kempelen családtörténeti munkájában Ambrosius Tánczos Literátus de Misschowcz-tól származtatja Miskolczy Márkot, aki 1554. december 4-én szerzett armalist, s egyik fia Ambrus a diósgyőri vár prefectusa volt, másik fia Márk pedig előbb a terebesi vár gondnoka, aztán a sárospataki vár várnagya lett. Diósgyőr is, Terebes is éppen úgy mint Patak Perényi Gábor és felesége Országh Ilona birtoka volt, majd Patak a Dobó család tulajdonába került, s a Miskolczy család tagjai később a várhoz tartozó belső emberekként töltöttek be tisztséget.

23 Miskolczy Ambrus korán meghalt István fiának (1588) és feleségének Illavölgyi (Ellevölgyi) Katalinnak (1589) síremlékei a miskolci avasi templomban kerültek elő 1833-ban.

24 Mindkét testvérnek voltak házai és birtokai Miskolcon és Patakon is, s Miskolczy Márk, kinek felesége Czeczei Katalin volt, családtagjait a pataki templomban temettette el. Fia, Miskolczy Simon pedig testvérgyilkosság bűnébe esve nótáztatott. Simon János után Jókai is megemlíti, hogy Simon Deák Mihály nevű fia 1630. május 12-én visszanyerte ősei nemesi címerét. Tényleg ismer a családtörténet ezen a napon kelt oklevelet, amelyet Simon Mihály Literátus de Almás szerzett, akinek leszármazottjai később Miskolczy és Miskolczy Simon néven