A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972)

JOÓ Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

ADALÉKOK A SÁTORALJAÚJHELYI PÁLOS-PIARISTA TEMPLOM TÖRTÉNETÉHEZ 167 15. kép. A főoltár szekrényének képe Hoffmann Edit „A felajánlás a szent István ábrázolásokon" című tanulmányában

82 ugyancsak elfogadja a főoltár 1729. évi készítési időpontját, és az oltárt a Szűz Máriának, Magyarország Patrónájának való felajánlás jegyében komponáltnak minősíti, s Szent István és Szent László felajánlását az oltáron betöltött szerepét domborítja ki.

83 Az oltár rovarfertőzések és károsítások miatt katasztrofális állapotba került és az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából restaurálás céljából lebontották, fertőtlenítették és Budapestre szállították a szószékkel együtt. A restaurálásról a ,,Műemlékvédelem"-ben

84 Bleicher Nándor számolt be, s több fontos, s több vitatható megállapítást tett. Rögzíti ő is az oltár Strőcius János György lőcsei szobrász tervei alapján 1716—1721. között történt készítését, de szerinte a magas oltárépítményt és az ornamentális díszeket valószínűleg a pálos rendhez tartozó arculáriusok (asztalosok) készítették. Az oltár összeépítését nagyon gondos munkával végzettnek minősíti. Szerinte az oltárt nem meghatározott összhatás szerint díszítették, hanem arra törekedtek, hogy a rendelkezésre álló mezőket minél gazdagabban töltsék ki. Utal arra, hogy az oltárt a piaristák „1790 körül" megváltoztatták és a Strőcius által készített szobrokból csak Szent Mihály szobra maradt meg a felső oromzaton. ,,A nyom nélkül eltűnt gazdag szobordísz helyére ekkor került Szent László és Szent István kisebb méretű sablonos szobra." Közli, hogy az oltárt teljesen átfestették 1902-ben, s az eredeti, váltó-