A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KILIÁN István: Szűcs Sámuel naplója (II.)

SZŰCS SÁMUEL NAPLÓJA II. £77 1847-ben István főherceg Miskolcon jár. Ezt az alkalmat használják fel a miskolci polgárok arra, hogy a színház építése ügyének megnyerjék, s ezért őt kérik fel az alapkő letételére. „Sept. 4. r. 8. óra után ő Felsége a' most épülő Színház alapkövét letette, •ez érdekes szavakat hangoztatván ,,a' művészet és nemzetiség előmozdítására". Az alapkő tétetett az előcsarnokbani négy oszlopok' elsejébe, melly a' piaczrój. bémenve jobb kéz vagy is kelet felől esik, e' belé tett iratot ő Fensége, valamint fő ispáni Helyettesünk, Szepesi László, első, — Szemere Bertalan másod alispánaink aláírák" [38]. Szűcs Sámuel adatait tehát a színház építésének történeténél is használhatjuk.^ 1857-ben Ferenc József érkezik Miskolcra. A látványos ünnepélyek egyik fénypontja a színház megnyitása volt. A lakosság egyik része az Avas tetején rendezett tűzijátékban gyönyörködött, a másik rész pedig a pesti színészek játékában. „... több száz egyének a' színház' megnyitása ünnepélyét élvezték. Az előadást Jókai Mór tollából folyt beszéd előzé meg, szavalva Jókainétól. Ezután következett a' „Marót bán" szomorú játék Vörösmartitól (sic!), mellyben a' pesti színész társulattól Egressi Gábor, ifjabb Lendvai Márton, Jókai Mórná és Munkácsi Flóra vettek részt, a' többi tagok pedig Latabár Endre' társulatából" [39]. A darabot nem telt ház előtt játszották, mert Ferenc József nem jelent meg az előadáson (hivatkozva egyik hű kísérőjének váratlan halálára), másrészt pedig azért, mert a helyárakat az ünnepség miatt nagyon felemelték. 1876-ból Némethy Györgyné Eöttvös Borcsa társulatának anyagi csődjéről számol be. A társulat nem nyerte meg a város közönségének a tetszését, pedig azok a legkülönbözőbb látványosságokkal is megpróbálkoztak. Előadták az Utazás a föld körül 80 nap alatt című darabot, ahol „egy valóságos élő elefánt is megjelent" [40]. 1881-ben Ferenc József második miskolci látogatásakor a királyi páholy ismételten üres maradt. Szűcs Sámuel talán célzatosságot gyanított, s naplójában emlékeztet arra, hogy az első látogatás alkalmával sem tekintette meg az uralkodó a darabot. Ezúttal ,,a' szigetvári vértanúkból Zrínyi esküje adatott-elő és a tündérhon Magyar Országon" — jegyzi meg Szűcs [41]. Mint fentebb írtam 1882-től jelenteti meg Szűcs Sámuel a helyi sajtókiadványokban a miskolci színészet történetével kapcsolatos tanulmányait. Valószínűleg a tanulmányok anyagának összeállításánál nagy hiányát érezhette a részletes és pontos adatoknak. Lehetséges, hogy éppen az adatoknak a hiánya késztette arra, hogy ezután minden társulatról részletesen lejegyezze a tudnivalókat. 1883-ban már Gerőfy Andor ötventagú társulata a megújított színházban léphet fel. Nagyszerű technikai újítás, hogy a világítást légszesz lámpákkal oldották meg. A társulat összlétszáma a segédszemélyzettel 85 fő. Az évadnyitó darab „Katona: Bánk bánja: adatott elő Dr. Várady Antal által írott prologgal. Ez előadást a helybeli lapok elítélik. — Valóban leverő esemény lenne, ha szépen megújított és légszesszel világított színházunk szeL-