A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 7. (1968)

KILIÁN István: Szűcs Sámuel naplója (II.)

278 KILIÁN ISTVÁN lemileg sülyedne, holott közelebbi évek alatt, — az idő által megviselt helyiségben élvezetes előadások történtek" [42]. 1884-ben október 11-én nyitják a színházi évadot Tóth Béla miskolci és. székesfehérvári igazgató vezetése alatt. Előadták az Árpád ébredése című drámai költeményt és a szép Galathea című operettet [43]. A társulat már bérleti előadásokat is rendezhetett, hiszen Szűcs közli a. különféle bérleti árakat. Nem lehet tudni miért, de a továbbiakban még a korabeli miskolci sajtóra való hivatkozással minden évben lejegyzi magának a színház tagjainak névsorát, a különféle jegyeknek az árát. Ebben az időben a megyei, városi újságokban egymás után közli történeti visszaemlékezéseit, naplótöredékeit, vagy éppen történeti forrásanyagot publikál. Így tervszerű tudományos munkájához hozzátartozik a gondos, aprólékos, tudományos igényű jegyzetanyag gyűjtése. Elképzelhető, hogy a színházi évadok különféle társulatainak tagságát későbbi, halála miatt már meg nem valósítható, de tervezett történeti munkájához jegyezgeti le naplójába. Utolsó színházi bejegyzése 1889. október 5-ről való [44]. Ekkor azonban már nem olyan részletesen, de az évadnyitó előadásról leírja mondandóját.. Joggal állíthatjuk tehát itt is, mint minden más vonatkozásban, hogy szinte halála pillanatáig gyűjtögette, jegyezgette a város színházára vonatkozó adatait. A lapokban is megjelent színháztörténeti adatai miatt neveztem őt a város első színháztörténészének. Szakszerű, pontos jegyzeteinek, a városi és megyei lapok színház rovata megindulása után nem lehet akkora értéke, mint a korábbi időkben írottaknak. Ennek eldöntése esetleg egy későbbi, speciális történeti tanulmány feladata lenne. Úgy gondolom, hogy a Szűcs-napló esetleges kiadása a magyar színjáték történetét kutatók számára is ad új, eddig ismeretlen adatokat. Egyéb adatok Szűcs Sámuel naplójában. A napló ismertetése során számtalan tudományág témakörébe való anyaggal találkoztam. S minthogy itt nem szándékozom minden tudományág anyagára vonatkozó Szűcs-adatról részletesen megemlékezni, ezért az alábbi fejezetnek szándékkal adtam a fenti címet. A már ismertetett vagy legalábbis érintett, a szőlészetre-borászatra vonatkozó anyag mellett nem szabad elhanyagolnunk meteorológia-történeti adatait sem. Korábbi módszeréhez hasonlóan, ebben a kérdésben is aprólékos. Szinte naponként jegyzi az időjárásra vonatkozó adatokat. A különlegeset azonban egészen bizonyos, hogy lejegyzi. így hevesebb vihart, minden jégesőt, korai vagy késői fagyokat, nem várt hőséget. Csillagászati adatai is érdekesek. Minden alkalommal lejegyzi, ha üstököst, napfogyatkozást vagy holdfogyatkozást lát. Néhány kisebb-nagyobb földrengésről is tesz említést, s. ha ma már a kutatónak nincs is arra lehetősége, hogy a földrengés erősségét megállapítsa, arra azonban van módja, hogy annak fokát megközelítse, megállapítsa centrumát vagy terjedési irányát a napló adataiból.