A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6. (1966)

KEMENCZEI Tibor: Koravaskori bronz raktárleletek a miskolci múzeumban

-62 KEMENCZEI TIBOR A Bükkszentlászló—nagysánci második lelet egy Észak-Magyarországon eddig egyedüli szemüveg alakú fibulát tartalmaz (X. t. 7). Ez a fibulatípus a kutatók általános véleménye szerint a Hallstatt B korszakban lépett fel, smég -a kövekező periódusban is tartott használata [49]. Egyedül Kőszegi Frigyes helyezte korábbra megjelenését a gyermelyi leletre és Jankós L. 1889-ből származó leírására támaszkodva. Az utóbbi szerint fiatalabb halomsíros típusú (Reinecke BD — Hallstatt Ai) kerámiával együtt talált volna ilyen fibulát [501. Véleményünk szerint hiteltérdemlően nem lehet alapozni egy ilyen régi, nem szakszerű ásatásra. A gyermelyi lelet pedig, noha zömében idősebb jellegű tárgyakat tartalmaz, sujtásos fibuláival nem esik kívül a Hallstatt B korszak formakörén. A bükkszentlászlói második leletben a szemüveg alakú fibula a Hallstatt B periódusra keltezhető. Itt valószínűleg északi, északnyugati kapcsolatról tanúskodik. A tokosbalták párhuzamait (X. t. 2, 4) Észak-Magyarországon a Hallstatt B korszak végére keltezhető szandai raktárleletben találjuk meg [51]. Ilyen fordul elő még ebből a korszakból a szlovákiai blatnicai és számos erdélyi raktárleletben is [52]. Előzményeit a Kárpát-medence keleti felében, így Észak-Magyarországon is, a Hallstatt A korú bronzleletekben találjuk meg [53]. A Hallstatt B korszakra keltezhető felvidéki raktárleletekben az ilyen tokosbalták erdélyi kapcsolatokra mutathatnak. A korai vaskor folyamán főleg a Kárpát-medence keleti felében előkerült leletekben fordulnak elő belső oldalukon füllel ellátott bronzfalerák (X. t. 6) [54]. A pilinyi fémművesség is készített hasonlókat, azonban azoknak belső oldalán általában nem volt fül [55]. A Felvidéken a jászói barlangból Hallstatt B korú ívfibula társaságában, Füzesabonyban szintén Hallstatt B periódusra keltezhető sírokból került elő hasonló bronzfalera [56]. A két bükkszentlászlói lelet tehát egyértelműen a Hallstatt B periódusra keltezhető. A hejőszalontai lelet legfiatalabb tárgya a bronzüst (XVI. t. 2). Ez a Merhart által felállított Bi formacsoportba tartozik. Észak-Magyarországról ilyen bronzüst eddig csak Borsodbótáról került elő. A területileg közel eső Pacin és Taktakenéz, ahonnan szintén ismerünk bronzüstöket, már mind fölrajzilag, mind kulturálisan a Felső-Tiszavidék fémművességi köréhez csatlakoznak. Merhart a koravaskori üstök gyártásának első központját (A típus) FelsőMagyarországon kereste, ahonnan ez szerinte később áttolódott a Tisza—Szamos szögbe. Az A típusú üstök lelőhelyének zöme a pilinyi kultúra területére (Aszód, Vácszentlászló, Piliny, Keresztéte), illetve szomszédságában (Komjátna) esik, eltekintve az ostienburgi darabtól. Mivel Merhart az A típusú üstök megjelenését az idősebb urnamezős korral párhuzamosította [57], az Észak-Magyarországot a Hallstatt A periódus elejéig birtokában tartó pilinyi kultúra fémművességének kellett volna gyártani a bronzüstök első típusát. Ezzel szemben a pilinyi kultúrához kapcsolható rimaszombati típusú raktárieletek közül egyik sem tartalmaz bronzüstöt [58]. Kétségtelen viszont az, hogy az A típusú üstök lelőhelyeinek zöme a Felvidék területére esik, de egyet sem ismerünk a Hallstatt A periódus második felénél korábbra keltezhető leletegyüttesekhől (Keresztéte, Komjátna). A szórványleletek keltezésére is ezek a leletegyüt-