Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

századok múltán is büszkén emlékeznek az utódok. Ebben a szlovákiai magyar faluban nagy ragaszkodással ápolják Mátyás király emlékét és gondozzák a szobrot körülölelő parányi kertet, amelynek a kapuján kis táblácskán szerény betűkkel áll: Mátyás kert. A gömöri Mátyás-kultusz mély hagyományát mutatja, hogy Sajógömörtől alig húsz-huszonöt kilométerre a néphagyomány alapján Putnok is jogot formál a királyi kapáláshoz. A Putnok környéki falvakban is találkozunk azzal a hagyománnyal, hogy Mátyás király a putnoki szőlőhegyen kapáltatta meg az urakat. így pl. Sajónémetiben - ahol szintén jogot tartanak arra, hogy Mátyás ott járt - nem kis büszkeséggel mondják, hogy Mátyás királynak Sajónémetiben volt egy kastélya és onnan látogatott át Putnokra. Puskás Farkas Károly parasztember szavai szerint: „A várhegynek az alját Tündérpartnak híjják. Ott lakott Mátyás király. Ott volt a kastélya. Onnan ment Putnokra a nemesekkel. A putnoki szőlőhegyen kapáltatta meg a nemeseket." Mátyás király gömöri látogatását Sajógömör, Jéne és Putnok mellett Pelsőc, Vígtelke, Tornaija is számon tartja. A híres kapáitatás a pelsőciek szerint az ő szőlőhegyükön történt. A páskaházai (Csetnek-völgy) Sebő Béla (79 é.) és Máté Gyula (64 é.) is úgy tudja, hogy Mátyás király a pelsőci szőlőhegyen kapáltatta meg az urakat. „Pelsőcön a Mái oldalban van egy nagy lapos kő. Mátyás király azon ebédelt. Most is Mátyás-kőnek nevezik. Az nem áll, hogy Gömörön (Sajógömör) kapáltatta meg az urakat. Gömör elorozta magának, hogy Mátyás király ott járt." Vígtelke (Sajó-völgy) nevét Mátyás király látogatására vezetik vissza. „Mátyás király egyszer itt vadászott. A gazdag vadászat után a nagy hegy lábánál egy kis forrásnál víg lakomát rendezett. Víg telek ez nekem - mondta Mátyás király. így lett a falu neve Vígtelke" (Varga Ferenc, 72 é.).

8 Más területről a helynevekkel összefüggésben utalunk a konyári Kinizsi rét elnevezésre, amihez a Sárréti járás legnagyobb hősének, Kinizsi Pá/nak az emléke fűződik. Kinizsi Pálról a néphagyomány még azt is tudja, hogy a kenyérmezei csata után „vad örömében két török hulláját tartva fogai között járta híres táncát" - továbbá, hogy 8. Ujváry Zoltán: i. m. 182-184. 17