Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

a Belgrádot eláruló őrök közül naponként egyet nyárson megsüttetett és a többivel megétette. A néphagyomány gyakran kapcsol valamilyen történeti eseményt különleges természeti jelenséghez, képződményhez, furcsa alakzatú képződményhez, sziklákhoz, fákhoz stb. Ez utóbbihoz említünk egy példát. A Nyitra megyei Bajmóc várának udvarában a múlt század közepén még mutogattak egy hatalmas hársfát, amelynek a koronája alatt ötven ember lócákon kényelmesen elfért. A hagyomány szerint Nagy Lajos király leánya, Mária ez alatt a hársfa alatt mondott le a lengyel trónról. „Mondatik az is, miként e hárs árnyai alatt királyaink többször tartottak országgyűlést, tanacskozmanyt és törvényszéket. Az is történetileg való, hogy alatta már Bocskay és Rákóczyak gyűlésczének és alatta (Datum sub tilia nostra 1711) hivatalos iratokat bocsátottak ki."

9 Végül szokásokkal összefüggő történeti néphagyományokat említünk. Az utóbbi években idegenforgalmi látványossággá alakult a hajdúszoboszlói szilveszter esti zajkeltés, csergetés, kolompolás, durrogatás szokása. Ezt a szokást a néphagyomány a törökökkel vívott csata emlékének tartja. 1559. december 31-én egy török csapat Bárándot elhagyva Szoboszlónak tartott azzal a szándékkal, hogy a lakosokat felkoncolja» a falut kirabolja, azután fölégesse. Egy kabai parasztember ingben, mezítláb futott szilveszter éjszakáján Szoboszlóra, hogy hírül adja a törökök közeledését. Szoboszló lakossága, férfiak és nők, ifjak és idősek egyaránt fegyvert, ütő-vágó eszközt fogtak. A nők egy része a toronyba ment, hol égő lámpákat dugdostak ki körös-körül, s a harangokat félreverték, részint azért, hogy a hadakozóknak némi világosságot adjanak, részint azért, hogy a harang zúgásával a nép lelkesedését fokozzák. A török a várostól délnyugatra a Kosi folyón kívül állomásozott, s ott egy dombon ütötte fel a sátorát a basa. A szoboszlóiak nagy elszántsággal rohamozták meg a törököket, s mind egy szálig lekaszabolták. A basát egy domb alá temették és emlékeknek okáért ennek a dombnak ma 9. Kelecsényi József: A bajmóczi ős-hársfa. István bácsi Naptára, 1858. 146. 18