Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

is Törökdomb a neve. A napjainkig gyakorolt szil veszteresti szokás is ennek a győztes csatának az emléke.

10 A nagy idegenforgalmi attrakciónak számító busójárást is a törökökkel való harcokhoz kapcsolja a helyi hagyomány. A busójárást magyarázó monda szerint Mohácsot a török uralom alól a busók szabadították meg. A maszkos alakoskodók tülkölésétől, kolompolásától a törökök megrémültek, és elfutottak a városból.

11 A törökök feletti győzelemmel magyarázza a néphagyomány a zalaegerszegi húsvéti határjárást is. A néphagyomány szerint egy portyázó török csoport Zalaegerszeget el akarta foglalni. A törökök a várost körülvevő nádas, mocsaras területen elrejtőzve a húsvétot megelőző nagyheti körmenetet várták azzal a céllal, hogy lecsapjanak a határt kerülőkre,ni és így a várőrséget is könnyen megsemmisíthessék. A lakosság azonban megtudta a törökök tervét, előre felkészült a támadásra és megfutamította a törököket. Más magyarázat szerint a város alá érkező törökök láttára a lakosság egész éjjel járta az utcákat. Síppal, dobbal, trombitával igen nagy lármát csapott. A török csapat ebből arra következtetett, hogy a városban igen nagyszámú katonaság van, ezért nem merte megtámadni, s elvonult a város alól. A török időkre szóló emlékezésül a zalaegerszegi határjárás nagyszombaton este 10-11 órakor kezdődött. A résztvevők a városháza előtt gyülekeztek nagy zajjal, dobolással és sípolással. Mindenki puskát vitt magával. Éjjel 12 órakor bementek a templomba, ahonnan imádkozás után magukkal vitték azt a zászlót, amelyet állítólag annakidején a törököktől vettek el, s kivonultak a csata egykori színhelyére. Ott a határjárók vezetője a határjárás okát, eredetét elmagyarázta. Ezt követően a résztvevők lövöldöztek, sípoltak, s majd a szőlőhegyre vonultak, ahonnan reggel felé tértek vissza a városba, és az egyházi körmenettel való találkozás stb. után a határjárás befejeződött.

12 10. Ujváry Zoltán: i. m. 51-59. 11. Mándoki László: Busójárás Mohácson. Pécs, 1963.; Ernyei József: A busójárás és más farsangi játékok. Népr. Ért. VIII. 1907. 114—126. 12. Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetes vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár, 1914. 245-247. 19