Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

tott házait és folytassa a termelőmunkát. Hogy a tatárdúlás a Bódvaszilasimedence lakosságát teljességgel nem irtotta ki* azt a kétségtelenül korábbi helynevek mai napig való továbbélése is bizonyítja. Vidékünk falvaiban a népesség folytonossága, kontinuitása a honfoglalás óta megszakítatlan. A tatárjárás után A végigpusztított országba visszatérő IV. Béla király nagy birtokadományokban részesített azokat a híveit, akik a súlyos rész idején is mindvégig kitartottak mellette. Ezek közé tartoztak az Ákos-nembéli Máté fia Fülöp és Detre ispánok, a Bebek család ősei is. Már a muhi csatában hősiesen kivették részüket, azután Detre vezette azt a maroknyi csapatot, amely a király menekülését biztosította a tornai uradalmon keresztül, majd Ausztrián át az Adriai-tenger partjára; Fülöp pedig a rábízott Kemlék várát, Zágrábtól északkeletre, eredményesen megvédte mind a tatárokkal, mind a királyhoz hűtlen főurakkal szemben, így neki volt köszönhető, hogy a király uralma Szlavónia felett helyreállt. Ennyi hűséges szolgálat jutalmául IV. Béla a Bebek ősöknek adományozta 1243. június 5-én kelt oklevelével

5 a tornai királyi uradalomnak azt a hatalmas kiterjedésű nyugati részét, Pelsőc és Csetnek vidékét, amelyet annak idején III. Béla király rokonának és hűséges országnagyának, a magát a honfoglaló Bors vezértől és a tornai királyi uradalmat betelepítő Bors ispántól származtató, Miskolc-nembéli Domonkos bánnak adományozott, de amely birtok Domonkos fia Bors ispán törvényes örökös nélküli elhalálozása után a királyra visszaszállt. Talán még a vidéken át való menekülése közben ígérhette meg a király az őt menekítő Detrének, hogy ezt a rá nemrég visszaháramlott birtokot neki adja, ha túléli a vészt, és újra az ország királyi székébe ülhet. IV. Béla még ki is egészítette a nagyapja által eredetileg Domonkos bánnak adományozott birtoktestet Berzétével és tartozékaival, amelyek közé a mai Rozsnyó és Krasznahorka körüli területek is tartoztak, föl északra, egészen a Gölnic-folyóig; délen pedig megkapták a Bebek ősök a Gömör vára alól kivett Kövi és Lice falvakat is. Az oklevélben a király a rend kedvéért kihangsúlyozza, hogy a Bors ispánról a király kezére visszaszállt és az oklevélben tételesen fel is sorolt birtokokat Fülöp és Detre ispánoknak (királyi többesszámban fogalmazva) „kifejezetten ugyanazzal a sza*Fejér IV. 1. 287-294; Katona T. 1981. 315-319. 37