Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

álló kis települések figyelembevételével szintén jelentős területre enged következtetni. A néven nevezett Torna föltehetőleg magában foglalta Váradot és a királyi udvarházat, hogy ott a hercegnő saját udvart tarthasson, valamint a főútvonalak kereszteződésénél kialakult Torna települést, ahol cseh vendégtelepesek is éltek, és tartozékai között lehettek többek között Udvarnok és Méhész szolgálónépi települések is. Hogy a másik négy falu az uradalom mely részeit jelentette, és azok tartozékai között milyen szolgáltató települések voltak, azt legfeljebb találgatni lehet, de ha föltételezzük — ami valószínű —, hogy a király összefüggő birtokot adományozott nagynénjének, akkor mint Tornához közvetlenül kapcsolódó területre, a Bódvaszilasi-medencére is gondolhatunk. Torna neve ugyan ebben az 1198-ban kelt pápai bullában fordul elő először az utókorra maradt írásos emlékekben, de téves lenne ebből arra következtetni, hogy Torna prédium, a tornai királyi uradalom akkoriban keletkezett volna. Ellenkezőleg, a közvetve ránk maradt adatok éppen egy már rég megszervezett uradalom felbomlásának, részei eladományozásának tényét tükrözik. De az eladományozások ellenére a tornai királyi uradalom még hosszú évtizedekre megmaradt, sőt egy időre - Jászót és tartozékait kivéve - eredeti terjedelemben helyreállt. Aliz hercegnő ugyanis 1204-ben férjhez ment VI. Azzo estei márkihoz,

79 és így az általa egy ideig birtokolt falvak tartozékaikkal együtt visszaszálltak a királyra, de visszaszállt a Domonkos bánnak adományozott pelsó'ci birtoktest is összes tartozékaival Domonkos bán fiának, Bors ispánnak 1237 körül örökös nélkül bekövetkezett halálával.

80 így tehát a mai Bódvaszilas és Hidvégardó vidéke vagy annak egy része, ha pár évig talán Aliz hercegnő kezén volt is, de a XIII. század elején már újra a tornai királyi uradalomhoz és annak udvarházához tartozott. Hogy a királyi udvarház mikor települt át a Géza fejedelem korára jellemző nevű Várad és a bolgárszláv népelemek által párhuzamos helynévadással elnevezett Zemlin>Zemlény föld-, illetve palánkvárából a tőle keletre, Tornagörgőn fakadó bővizű karsztforrás mellett nyilván kőből fölépült, tágasabb és rangosabb palotába, arra nincs adatunk. Legfeljebb feltételezhetjük, hogy nagynénjének, Aliz hercegnőnek már egy, a maga korában kényelmesnek tekinthető és a királyi családtag rangjához illő udvartartásra alkalmas rezidenciát adományozott Imre király. Minthogy IV. Béla röviddel a tatár,9

Uo. 379. *°KatonaT. 1981.352. 34