Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

járás után, 1245-ben kiállított okleveleinek keltezéséből ítélve legalább két ízben tartózkodott az év folyamán Görgőn,

8 * ez is arra utal, hogy ott az udvarház nemcsak akkor, de már a tatárjárás előtt is fennállott, hiszen a nagy pusztítást közvetlenül követő esztendőkben nem valószínű, hogy a király palotaépítkezésekkel foglalkozott volna, legfeljebb helyreállíttatta azt, amit a tatárok azon pusztítottak. Egyébként a görgői királyi udvarház helyét a mai napig is Palota néven nevezi a helyi lakosság, de így szerepel az, mint földrajzi név, a szlovák turista térképeken is.

8 2 Érdemes megjegyezni, hogy palota szavunk, bár végső soron latin eredetű (ott a palatium a császárkorban a császári udvart, a császári palotát jelentette), de hazánkba mint jellegzetesen bizánci szót a bolgárszlávok közvetítették, és eredetileg nálunk is az uralkodó lakóházát jelölte.

8 3 81 RA 1.2.243-244. 82

Slovensk£ kras. Bratislava. 1961.; Slovensky kras, Domica. Bratislava. 1974. t3

Kniezsa I. 1955.

1. 1. 379-380; TESZ III. 74-75. 3* 35