Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

nak neveznek; nagyobb vízhozama és erősebb sodrása révén a hegyek között egy fűrészmalmot hajt. Azután a régi királyi vár, Diós-Győr felé fordul, és ott nemcsak a városiaknak nyújt italt, hanem a királyi birtoknak bőséges és nagyra nőtt pisztrángokat is ad. De mielőtt átfolyik a városon, ott azzal a meleg vízzel keveredve, ami a vár mellett tör elő, eredeti hidegségét és ezzel a pisztrángokban való gazdagságát elveszti, a rákokat azonban megtartja, és ugyanott részben a gabonaőrlő malmokat szolgálja, részben kendertörésre fordítják, részben pedig cserzővargák használják. Végül kelet felé fordul a dombokkal szépen körülvett síkságon és Miskoltzra ér; éspedig nyugatról folyik be a városba és miután kb. a város közepéig jutott, a keleti oldalon hagyja el azt; a város középső részén a víz szépen, halastó formájában gyűlik össze és több malmot hajt; de ezekért a jótéteményekért a tímárok és csatornák szennyét kapja és tiszta vizéből piszkos lesz; ezért, midőn a városból kilép, már zavaros és egyáltalán nem hasonló saját magához, kifolyik a tágas mezőkre és végül Felső-Zsoltza falu alatt a Sajóba ömlik. Más irányba folyik a rendesen csak Peízének nevezett hegyi patak, kettős ága meleg nyáron száraz, de a csapadékoktól és az elolvadt hótól megduzzad. Egyik ágával a bábolnai völgyből, a másikkal a betegekről elnevezett völgyből, ered; azzal az ágával a szomszéd dombokból tajtékkövet szállít a téglaégető és a minorita atyák rendháza mellett a patikaházig és a Kopnikianumig, ezzel az ággal pedig a betegek utcáján át unalmas kanyargással egészen a nemes vármegye majorjának a szomszédságába jut el. Innen ismét ide-oda kanyarogva a fentemlített Patika-házhoz ér, és ott mindkét meder vize — ha egyáltalán van benne valami víz — összefolyik és a város keleti felén a Szinvába ömlik. A többi, amit ivásra és házi célokra használnak, részben forrásvíz, mint pl. a megváltó Jézus-forrás meg a hideg és igen egészséges Lőcsei forrás a Szinva partján, részben kútvíz, ami néhány kút kivételével egészséges, kémiai vizsgálatra való anyagot tartalmaz, megfőnek benne a hüvelyesek, sem strúmát, sem más betegséget nem okoz, és van belőlük minden utcán. Azt mondják, hogy Kálmán orvos telkén ásványvíz is van, mely sárga vasföldet tartalmaz, de én azt, mivel eddig még senki nem vizsgálta meg, de nem is tudta megvizsgálni, most, mert nem ismerem, se nem dicsérem, se nem gáncsolom, hanem az elfogulatlan későbbi vizsgálatra hagyom. XIII. § A VAROS TERÜLETEI, TERMÉSZETE, TERMÉNYEI, valamint a szomszéd dombok eredete A város területe, amerre síkságba megy át, elsősorban poros, vagy szétmorzsolható fekete földből áll, és a lejtős síkságon homokos, ritkán agyagos a talaj. Amerre pedig dombok emelkednek, ott részben a hosszú időn át tartó esőzésektől darabokra mállott, terméketlen kövekből, vagy agyagos, homokos, mészköves rétegekből, 26