Ecsedy István - Kemenczei Tibor - Kovács Tibor: A bronzkor kincsei Magyarországon Időszaki kiállítás katalógusa (Pécs, 1995)

A bronzkor Magyarországon - A bronzkor kezdete (Ecsedy I.)

A leletek alapján kibontakozó történeti kép népmozgásokkal és változásokkal teljes, dinamikus korszakot sejtet. A Kr.e. 3000 után következő évszázadokban a Balkán déli részén a korai helladikus kultúrák stabilizálódásával, északabbra a késői Ezero (Mihalic fázis) és a vucedoli kultúra virágzásával kell számolnunk, ami Magyarország területén, a Délkelet-Dunántúlon a vucedoli kultúra településeinek megjelenését is eredményezte. A legismertebb ilyen település Z ók-Várhegy. Ugyanebben a korszakban az Al-Duna, az Olt-vidék, a Tiszántúl síkságai és az erdélyi folyóvölgyek a sztyeppéi régió rendkívül erőteljes hatásának voltak kitéve. A sztyeppe lótartó pásztortörzsei már a Kr.e. 4. évezredben is felkeresték ezeket a pásztorkodásra nagyon is alkalmas területeket, a késői rézkorban és azt követően pedig nyilvánvalóan uralmuk alatt tartották a kelet-magyarországi síkságot, amit jellegzetes kurgántemetkezéseik is bizonyítanak. A késői rézkori lakosság továbbélő csoportjai, a feltehetően ősiráni nyelvet beszélő sztyeppéi pásztorok, a stabilizálódó észak-balkáni kultúrák mellett számolnunk kell a Balkán hegyvidékein pásztorkodó csoportokkal is. Kulturális kapcsolatok alakultak ki, és minden bizonnyal kisebb népmozgások is történtek. Mindezek a folyamatok lassan átalakították a települési képet, előkészítették és kiformálták a korai bronzkor jól elkülöníthető, jellegzetes kulturális egységeit. 3. kép: A korai bronzkori kultúrák elterjedése Kr.e. 2500 körül. I. korai nagyrévi kultúra, 2. harangedény kultúra-csepeli csoport, 3, késői somogyvári-vinkovei kultúra, 4. harangedény kultúra, 5. Chlopice-Veséié kultúra, 6. nyírségi kultúra, 7. korai Maros kultúra, 8. késői Schneckenberg-Glina III kultúra.