Ecsedy István - Kemenczei Tibor - Kovács Tibor: A bronzkor kincsei Magyarországon Időszaki kiállítás katalógusa (Pécs, 1995)

A bronzkor Magyarországon - A bronzkor kezdete (Ecsedy I.)

Az átalakulás leginkább szembetűnő jelensége a vucedoli kultúra központi telepeinek eltűnése, a kulturális kohézió megszűnése. A vastag omladékréteget és gazdag leletanyagot tartalmazó telepmaradványok és erődítések helyett kisebb, főleg hulladékgödrökből álló lelőhelyekkel és egy egyszerűbb, a korábbi pompás mészbetétes díszítést már nem használó kerámiaművességgel találkozunk. A vucedoli kultúra helyét a Dél-Dunántúlon a somogyvári-vinkovci kultúra foglalja el, amelynek szomszédságában már nyoma sincs a késői badeni vagy kosztoláci kultúrának. Ebben a korszakban már a Kárpátmedence minden lelőhelyén részben a késői vuëedoli hagyományokat őrző, részben egységes kora bronzkori formákat kialakító kerámiaművességet, valamint a jellegzetes nyéllyukas baltákat, lapos vésőket és tőröket előállító fémművességet találjuk. Bár feltételezhetünk vándorlásokat és népmozgásokat ebben a korszakban, az mégsem valószínű, hogy az új kora bronzkori kultúrák (makói, KosihyCaka, nyírségi, korai nagyrévi) a vucedoli vagy más észak-balkáni kultúrák népcso-portjainak átköltözése eredményekéntjöttek létre. A leletek tanúsága szerint ebben a korszakban kulturális integráció játszódott le, amely az anyagi kultúrában, legfeltűnőbben pedig éppen a fémművességben hasonló formákat hozott létre. Az új fémműves technológia hosszú időn keresztül, az egyes népcsoportok kapcsolatai révén terjedt, és az egyes közösségek mesterei által fenntartott tradíció segítségével stabilizálódott, miközben folyamatosan megszilárdultak az egyes népcsoportok területeinek határai is. Az egyes területek anyagi kultúrájának megváltozását döntően nem az etnikai4. kép: A korai bronzkori kultúrák elterjedése Kr.e. 2000 körül. 1. kisapostagi-korai mészbetétes kerámia kultúrája, 2. késői nagyrévi kultúra, 3. Maros kultúra, 4. kisapostagi kultúra, 5. hatvani kultúra, 6. ottományi kultúra.