Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 44-45 (1999-2000) (Pécs, 2002)

Néprajz - Rónai Béla: Keresztek a nevek világában (Keresztek, és ami mögöttük van)

A Janus Pannonius Múzeum Evkönyve 44-45(1999-2000) 165-168 Pécs, 2002 Keresztek a nevek világában (Keresztek, és ami mögöttük van) RÓNAI Béla A földrajzi nevek adattárai feltűnően nagy számban tartalmazzák az önmagukban földrajzi névvé vált Kereszt szót és még sokkal nagyobb mértékben az olyant, amelyben a kereszt névelemként fordul elő, s valamely determinánssal mint előtaggal alkot földrajzi tulajdonnevet. Vizsgálódásainkban Zala, Somogy, Tolna, Vas, Baranya, Komárom megye és a Veszprém megyei tapolcai járás adattárait használtuk. A kötetekhez szervesen hozzátartozó mutatók alapján könnyen megállapítható a kereszt tulajdonnévként, illetőleg névelemként való előfordulásának száma. A teljesség igénye nélkül íme néhány adat: Zalában 422, Somogyban 502, Tolnában 215, Vasban 263, a tapolcai járásban 191.

1 Úgy véljük, hogy a műveltségi nevek eme típusának számszerűen is ennyire jelentős előfordulása elegendő ok a velük való foglalkozásra. Mielőtt a névről, a jelölőről szólnánk a körülmények szabta vázlatossággal, érintenünk kell a jelöltet, vagyis a keresztet. A kereszt a legáltalánosabb szimbólum, jel, amely a keresztény ember hitét, vallásos meggyőződését fejezi ki. Létesítésének, felállításának indítéka pedig a. fogadalom, a votum mint morálteológiai fogalom. Nem tekintjük feladatunknak a fogadalom mibenlétének részletező taglalását, csupán a tárgyunk rendszerezéséhez szükséges mértékben foglalkozunk vele. A fogadalom, mint a kereszt életre hívója, létrehozója lehet: megelőző, ide tartoznak un. segítségkérő és üdvös áhítatot ébresztő fogadalmi keresztek; és követő, azaz hálaadó, köszönő, engesztelő, vezeklő, a holtak iránti kegyeletet, a rájuk való emlékezést kifejező keresztek. Köztudomású, hogy régen világi és egyházi törvény kötelezte a vezeklőket (gyilkosokat) keresztek állítására. A fogadalom lehet továbbá egyéni (vota privata) és közösségi (vota publica). A keresztállítás tekintetében mindkettő előfordul, de gyakoribb az egyéni. Ennek a magyarázata az a tény, hogy a fogadalom tárgyának esetünkben a keresztnek a felállítása ne haladja meg a fogadalmat tevő anyagi teherbíró képességét. Gazdag emberek (uralkodók, földesurak, városok) fogadalomban vállalt kötelezettsége - tudjuk - a történelem folyamán templomok, kórházak, iskolák, kápolnák állításában realizálódott. (Fogadalmi templom például a nevében is hordozza létrejöttének indítékát). A névtant azonban elsősorban a fogadalomból megalkotott kereszt, mint szilárd és viszonylag állandó jel érdekli, amely a táj, egy adott terület emberének tájékozódási pontja, amely őt a térben eligazítja a név segítségével, a neve által. A Kereszt önmagában is lehet földrajzi név, mint a Templom, Kápolna, Berek, Csapás, stb. Túlnyomó többségükben azonban a kereszt csak nevében, s valamely előtaggal együtt látja el feladatát. Az előtag alapján is következőképpen csoportosíthatók: Az előtag személynév Lehet családnév: Bartos-kereszt, Hoffmann-kereszt — keresztnév: Pali-kereszt, Piroska-kereszt, Katakereszt — ragadvány név: Rozmaring-kereszt, Ügyvéd-kereszt, Csusza-kereszt — jelölt birtokos szerkezet: Baloghék keresztje, Jula néni keresztje — a „-féle" taggal megtoldott név: Rohonci-féle kereszt, Sós-féle kereszt Ezek a névtípusok többségükben a kereszt létesítőjét, alapítóját jelölik meg. Az adattárak ezzel hitelesítik ezt a feltevésüket, hogy a név után áll a rövid magyarázat. „Állíttatójáról" - „Állíttatója ragadványnevéről", „...keresztnevéről". A kereszt nevének és az állíttató személynevének kölcsönhatását szemlélteti a következő példa. A Tóth Sándor kereszt állíttatója Körösztös Tóth Sándor. A személynév minden felsorolt típusa azt is jelezheti és jelzi is sokszor, hogy a kereszt a megnevezett az udvarán, háza előtt-mellett-mögött, kertjében, szőlőjében, földjén, egyszóval birtokán áll. Az ilyenféle nevek, mint Szűz Mária-kereszt, Szent János-kereszt, Szent Vendel-kereszt, Szentháromságkereszt stb. rendszerint azt jelzik, hogy a kereszt mellett Szűz Mária vagy a falu patrónusának a szobra áll, illetőleg a kereszt mellékalakja Szűz Mária vagy a védőszent. Az olyan nevek, amelyeknek előtagja családnév és köznév egyaránt lehet, könnyen félreérthetők. Például a Mester-kereszt, Vas-kereszt, Csonka-kereszt lehet a Mester, Vas, Csonka családnevű emberek alapítványa, de utalhat foglalkozásnévre, a kereszt anyagára vagy állapotára is. Föltétlenül helyesljük és szorgalmazzuk azt